India. Tanultunk róla a suliban: gazdaság, földrajz, vallás, flóra és fauna... Volt egy mesekönyvünk, Az ezeregyéjszaka legszebb meséi, innen ismertem a maharadzsát. Aztán jött a Sandokan és Kabir Bedi. :) Jó messzi ország, sosem jutok el oda, hagyjuk- gondoltam.
De mint tudjuk: ha a hegy nem megy Mohamedhez, akkor ugye Mohamed megy a hegyhez. Nem mentem Indiába, de egyszer csak betoppant az életembe egy kis India, pontosabban egy kis indiai. Olaszországban (Dél-Tirolban) dolgoztam két évig. Egy szállodában mosogattam, salátát készítettem, takarítottam és szobalánykodtam. 4 in 1, roppant kemény volt, de megérte. Ott, a konyhán a szakács egy indiai srác volt. Egész nap punjabi nyelven énekelt vagy indiai zenét hallgatott, és főzött oridzsi indiait is. Hát így ismerkedtem meg egy nagyon pici szelet Indiával, és az indiai konyha ízvilágával.
A tiroli szabadnapokon (heti 1 volt csak) át szoktam buszozni Meranba (Merano), ahol volt egy Punjab nevű indiai bolt, indiai eladóval, indiai árukkal. Német-angol-olasz halandzsnyelven sikerült megértetnem magam, nagyon kedves volt mindig a tulaj, és mindig sikerült elmagyaráznom, mit szeretnék, és megértenem, mi mihez, miért, hogyan jó.
Az egyik fűszer, amit ajánlott, és amit kipróbáltam és azóta is használom: a meat masala. Húsokhoz ajánlott fűszerkeverék, amiben van többek között koriander, kömény, chili, fekete bors, só, gyömbér, fahéj, magok, fokhagyma, hagyma, mustár... Egészen különleges ízt ad a husiknak. Aki csípősen szereti, tehet hozzá még erőset is.
Magyarországon is beszerezhető, gugli megmutatja az indiai boltokat. Aki soha nem evett még indiait, annak is javaslom, legalább egyszer próbálja ki, érdemes.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése