Reggel ténykedés otthon, majd anyuhoz. Szemétleszállítás a szeméttárolóba, maradék mécsesek dobozba, le a tárhelyre, érzékeny búcsú a tönkrement kávéfőzőtől (alias Pingvin) és ruhaszárítótól. Főzés: borsófőzelék, zabfasírt.
Közben kooprodukcióban (magyarul coop-produkció 🤣) készült egy bólyi túróslepény. Anyu olvasta mami receptkönyvéből a recit, mondta, hogy melyik hozzávaló hol van, melyik edényben/lábosban/tepsiben szokta, én meg csináltam.
Ebéd után beájulós alvás. Mosogatás, takarítás.
Anyu sokkal jobban van a tegnapinál. Jó ez a gyógyszerkombó. Csak maradjon is így, amíg eljutunk az onkológushoz...
M. is felugrott délután anyuhoz, jött egy szomszéd is, B. is telefonált Németországból (rokonunk), egész jó nap volt, főleg azért, mert anyu nem szenvedett annyit.
Már este negyed nyolc múlt, itthon vagyok. Szerintem célba is veszem az ágyikómat...
