Tegnap kértem időpontot W. O. gyógytornásztól, ma délután mehettem.
Meglepődtem. Nagyon alaposan kikérdezett, fizikai és lelki dolgokat is. Aztán úgy "átgyömködött", hogy ihaj. Majd tesztek jöttek. Azt mondta: itt az ideje, hogy elkezdjek foglalkozni magammal. Megtanultunk egy gyakorlatsort, azt kell végeznem naponta háromszor. A végén kaptam kineziológiai tapaszt is. Három nap múlva újra konzultáció. Kérdeztem, tudok-e szerinte jövő héten dolgozni, azt mondta: nem.
Amikor hazajöttem, ebédeltem, majd ledőltem (nagyon elfáradtam), el is aludtam.
M. hívott: lerobbant a motorral, kellene vinnem pumpát. Így kénytelen voltam vezetni (szerencsére Mohácson történt). Az ülés egyszerűen nem megy (egy bejegyzés megírása alatt is sokszor kell felkelnem és mászkálnom), a kuplung nyomkodás is fájdalmas (de állni sem tudok és gyaloglás közben is fáj, de még mindig jobb, mint az ülés). És kell a fájdalomcsillapító...
És közben lüktet a fogam, amit még nyár elején kezdtünk kezelni, muszáj lesz vele foglalkozni, ha tetszik, ha nem. Max kihúzzák séta közben...
