2016. április 4., hétfő

Hétfő: pihenőnap, Duna...


Ma pihenőnap volt, de mivel nincs üzemanyag az autómban, gyalog mentem a városba. És ha már ott voltam, mentem egy kört a Duna partján a saját tempómban (aki sétált már velem, az tudja, hogy ez nem andalgás). 

Ma is nyár volt. A tegnapi túrán leégett a mellkasom, a karjaim és az arcom. Ma igyekeztem árnyékban haladni. Nincs pirosság, de a mellkasomon fáj a bőrkém.

Tegnap is hintáztam a túra végén, ma is. Imádok hintázni. Egy darabig hajtom a hintát, aztán becsukom a szemem, kapaszkodok és élvezem azt a fantasztikus ringatózást. 


A gyomrom még nem százas, így óvatos duhaj vagyok az étkezésben, főleg a mennyiséget illetően.

R: 2 "csak úgy" muffin (reci holnap), keto kávé
E: töltött paprika
Séta után: 1 adag tiramisu, marék mandula

2016-ban 2016 km itt

Megtalálsz a Facebookon is: Boszorkánykonyha

Megfontolandó: Morgan Freeman üzenete

“A még több” sosem volt elegendő számomra. 78 éves vagyok, és haldoklom. Dollárok milliói gazdagítják a számlám, de egészséget mégsem tudok vásárolni magamnak. Családom van, és több millió rajongóm a világban, de most mégis egyedül vagyok. Az utolsó pillanatokban senki sem ül mellettem. Nem szeretném, ha veled is ez történne.
Ha hallod ezt az üzenetet, ígérd meg, hogy mindent megteszel annak érdekében, hogy változtass az életeden. Szerettem volna, ha valaki ezt nekem is elmondja, akkor, amikor a te korodban voltam.
A pénz önmagában nem egy rossz dolog. A pénz egy papír, melyet értékkel ruháztak fel, hogy megvásárolhassunk más értékeket általa. Ha a pénz nem a rossz megtestesítője, akkor mi jelenti a rossz dolgokat? – kérdezheted most. A rossz az a megszállottság, mellyel egyfolytában még többre vágyunk. A rossz a vég nélküli keresés, az elégedetlenség, egy olyan színaranyból készült szivárvány hajszolása, amely nem is létezik. A rossz az, hogy feladjuk a szívünk, lelkünk és önmagunk anyagi sikereink érdekében. Majd aztán drága pénzekért próbálunk hamis boldogságot vásárolni.
Képzeld el, hogy mindened, amid van elveszíted. Képzeld el, hogy az összes pénzed semmivé foszlik. Az egyetlen megoldás, hogy meg ne bolondulj, a boldogság keresése. Azonban most nincs pénzed, hogy egyre többet, és többet akarj. Ki vagy te most?
Akiket egykor barátaidnak hittél, most nincsenek melletted. Elveszítetted az összes barátod, és a családod, mert önző voltál.
Miért?
Mert a végtelen keresés, és pénzhajszolás közben letértél az igazi útról, szem elől veszítetted a célt.
Nem azt mondom, hogy a pénz nem hozhat sikert. Csak úgy gondolom legyen egy sokkal nagyobb célod az életben, mint a pénzügyi siker.
A lelked azért kiált, hogy találj rá a te saját, változást hozó utadra. Még ma megváltozhatsz, ha megpróbálod megfogalmazni, mi a legfontosabb feladatod az életben. Sérült kapcsolataid helyébe, új, és teljes kapcsolatokat építhetsz, ha meg tudsz bocsátani magadnak, és másoknak is.
Az életben a legfontosabb dolog az egyensúly. Meg tudod gyógyítani a megromlott házasságod, ha hiszel abban, hogy a szeretet mindenre képes. Bármikor lehetsz a legjobb szülő, akár 86 éves korodban is, de ne várj addig. Bármikor képes vagy arra, hogy több pénzt teremts, de időt azt soha nem fogsz tudni többet varázsolni.
Egy napon, mindenki, mint ahogy én is, meghalunk. Mit szeretnél mire emlékezzenek az emberek? Mit tettél annak érdekében, hogy ez a világ jobb legyen? Mi volt a célod ezen a földön?
Mindenki meghal, mégis kevesen vannak, akik valóban éltek is.
Olyan belső erővel rendelkezel, mely által jobbá teheted a világot. Belépsz azon a kapun egyszer, ahol megérted, mi az igazi szeretet, és rájössz, hogy mindannyian az igazi szeretet érzésére vágytunk egész életünkben.
Tanuld meg és érezd, amíg még nem késő, mit jelent a szeretet, a megbocsátás, a hit, és az együttérzés, és akkor legyőzheted a legrosszabbat is.”



Innen szép győzni/1.

(Az egyes napok részletesen -étek, mozgás, egyebek- a dőlt betűs linkre kattintva olvashatók.)

2016. március 28., hétfő (Húsvét)

Nem volt meglepő, hogy a négy generációs csajos hétvége és azt megelőző "fáradt vagyok, megérdemlem a sütit", "annyit dolgoztam, ez igazán belefér" után ezt láttam. Bevállalva a következményeket ettem, sütiztem, csokiztam, természetes, hogy meglett az eredménye. No de innen szép győzni...


2016. március 29., kedd



2016. március 30., szerda



2016. március 31., csütörtök



2016. április 1., péntek

Hogy a bolondok napja miatt volt-e? ...

A tegnap esti blogbejegyzés után ettem még egy kis szalámit és egy darab csokit. És fáradt voltam, hamar mentem aludni. Éjjel fél 11-kor arra ébredtem, hogy fáj mindenem. Elsősorban az emésztőrendszerem. Hányingerem is volt, úgyhogy mondhatom: a számtól a hátsómig sajogtam. A gyomorszájamtól a végbélnyílásomig mindenem telis-tele volt levegővel, nyomott, hasogatott, azt hittem, ha megmozdulok, kidurranok. Akkora voltam, mint két kilencedik hónapos terhes nő, olyan kemény volt mindenem, mintha én lettem volna a farkas a Piroska meséből, akinek a vadász telerakta kővel a hasát és bevarrta. Vert a víz, olyan gyenge voltam, mintha az izmaim gyurmából lettek volna. Úgy éreztem, rögtön hányok, elvergődtem a mosdóba, de nem történt semmi. Alig tudtam a fejemet a nyakamon megtartani. Visszavánszorogtam az ágyba. De nem tudtam feküdni, így ülő helyzetet vettem fel hátam és fejem mögött az összes párnával, vacogtam és közben folyt rólam a víz. De megint kimentem a mosdóba, semmi. Ez ment hajnali fél 1-ig, akkor alulról elkezdtem kiürülni. Olyan gyomor- és bélgörcsök kíséretében, amilyet utoljára akkor éltem át, amikor a 2010-es évek elején rosszul lettem a vacsorára megevett túrótól. A köztes "szünetekben" el-elszunyókáltam.

A dolog folytatódott egész pénteken, wc-ágy volt a napi történés. Ahogy telt az idő, egyre kevesebbet voltam a mosdóban és egyre többet az ágyban. Délután beugrott M., aztán kora este újra, hozott almát, krumplit, zéró kólát, ezt kértem, az almán és a vízen kívül mást nem kívántam. Még este is puffadt voltam és kőkemény volt a hasam, messze volt ez még a jótól.

Volt időm gondolkodni, kigondoltam, hogy idén lefutok-gyaloglok 2016 km-t.

2016. április 2., szombat

Nem sokat aludtam, hol itt szúrt, hol ott fájt, de reggelre a tegnapinál sokkal jobban lettem. Folytattam az alma-háztartási keksz és főtt répa-krumpli "diétát". És megcsináltam 10 km-t.

2016. április 3., vasárnap



Hétfőn kezdtem ezt a bejegyzést, minden nap hozzátettem az aznapit. Akkor még volt bennem lendület az "innen szép győzni" témával kapcsolatban. A "gyomorrontás" (mégis inkább benyelhettem valamit, mert még mindig nem vagyok 100 %-ig rendben) teljesen másfelé terelte a gondolataimat. A mérlegelést meg fel kell írjam, hogy ne felejtsem el, annyira elszoktam már attól, hogy naponta mérlegre álljak. Valahogy olyan ez, mintha minden nap megmérném a hajam hosszát. Növesztem, de hát látszik az a tükörben, mennyit nőtt. Ugyanígy a kilók alakulását is mutatja a tükör és a ruhatár, és ez különben is csak egy szám. Ha az ember "normálisan" (= önmagának megfelelően, életszerűen, nem végletekbe esve...) eszik és mozog (meg lelkileg jól van), a szervezete az egyensúlyra törekszik és rááll egy saját, speckó, egyéni "normalitásra". (Nem okoskodni akarok, ez tapasztalat.) Szóval marad az "Innen szép győzni" cím, mert megszoktam a héten és így találom meg könnyen a többi között ezt a bejegyzést.


Megtalálsz a Facebookon is: Boszorkánykonyha

Pihenőnap


Megtalálsz a Facebookon is: Boszorkánykonyha