Nagy nap volt a mai 52 évvel ezelőtt. Anyu és apu, keresztapám (anyu testvére) és keresztanyám házasságkötése. Dupla lakodalom Hőgyészen. A háttérben apu tetvére és E.. A kép szomorú érdekessége, hogy egyedül M. él, keresztanyum.
Mamintimet utolsó kórházi napján is meglátogattam. Szerintem sokat romlott a demenciája. Persze ez szubjektív megállapítás csupán. Ma nem mindig ismert meg. Először egyáltalán nem. Aztán megsimogattam, ahogy szoktam. "Ugyanúgy simogat, mint az unokám, aki szokott jönni." Aztán tudta, ki vagyok, majd talán tudta. Azt hitte, hogy a fia az ő testvére. Nem tudta, hány éves, többször rákérdezett, 55 évesnek tippelte magát. Fizikailag a helyzethez képest jól van. Holnap viszik vissza az otthonba.
