Egy hete rúgtam bele a kis lábujjammal egy szekrénybe. Mára már sokkal szebb, de még mindig leginkább mezítláb vagyok, mert a lábbelik fájdalmat okoznak. Az elalvás is nehéz még, sokáig tart, amire megtalálom azt a helyzetet a lábamnak, hogy nem fáj annyira. De ez apróság, ha lassan is, de javul, és el fog múlni.
Ma boltban voltam. A sparban, mert az nagyon közel van. Az áraktól folyamatosan dobáltam a hátasokat. Már az akciós termékek is szörnyen drágák, így tényleg csak pár dolgot vettem, a legszükségesebbeket. És az is fél vagyon volt. Sajnálgattam magam, amikor pakoltam be a szatyorba, aztán megláttam egy bácsit, aki egyetlen kenyeret vett, azt tette éppen a kis műanyag szatyorkájába. Megállapítottam, hogy én még szerencsés vagyok...
Sok minden történik mostanában. Túl sok. Egy részéről még nem írhatok, és van, amiről nem tudok.
(Ma túrógombóc készült. Recept itt.)
