2014. augusztus 31., vasárnap

Ketogén alapok (Gamauf Sándor)

A hagyományosan
elfogadott étkezési szokások és így a testépítők által használt tömegnövelő,
izomépítő táplálkozás és a diéta is, szénhidrátalapú (glükóz) energiaellátásra
épül. A fehérjékből keletkező aminosavak az izomsejtek építőkövei, alkatrészei
Elnagyolva ezekből és vízből állnak az izmok, melyek az üzemi energiát ch-okból
bizonyos esetekben, zsírból nyerik. Ezt valahogy úgy lehet elképzelni, hogy pl.
egy autó sok-sok alkatrészből épül fel. Igen ám, de ahhoz, hogy üzemelni,
működni tudjon ez még kevés, csillog-villog a garázsban , de mozdulni nem tud.
A működtetéséhez energia, üzemanyag szükségeltetik (benzin, gázolaj, gáz,
esetleg elektromos áram) Az emberi test is hasonlít picit, csak sokkal
bonyolultabb, finomabb szerkezet mint az autó.

Táplálkozásunk során
hagyományosan makro tápanyagokat, fehérjéket, zsírokat és szénhidrátokat
veszünk magunkhoz. Mivel ezek egy jó része cukor vagy azzá módosulva a
glükózként a véráramba kerül, megemelkedik a vér cukorszintje. Ekkor megjelenik
az inzulin Az inzulin egy szállítóhormon, mely ezeket a cukrokat a megfelelő,
vagy nem éppen az ideális helyekre juttatja. Így táplálva a testünket alkotó
sejteket. Szóval glükóz a sejtek üzemanyaga. A sejtek a vérben keringő glükózt
inzulin jelenlétében tudják felvenni. A glükóz vérszintjét sok hormon együttes,
sok esetben egymással ellentétes hatása szabályozza, hogy a táplálkozás
ritmusát valamelyest kiegyenlítve a sejtek részére folyamatosan rendelkezésre
álljon az üzemanyag. A felesleges Ch-t a már feltöltött sejtek nem igénylik,
ezért receptoraik nem reagálnak az inzulin jelenlétére, ekkor a cukor a
zsírraktárakba kerül, mert máshová nem tud, nincs hely számára. ha közben újból
ch-t eszünk akkor megint fokozódik az inzulin-kiválasztás, ha ezt rendszeresen
tartósan tesszük az állandó emelkedett vércukorszint miatt a sejtek érzékelői
károsodnak nem reagálnak az inzulinra így azok nem jutnak elegendő tápanyaghoz,
de a zsírsejtek igen. Itt jön a zsírfelhalmozás, majd pedig a 2-es tip.
cukorbetegség.

A Ketogén változatban
más a helyzet, a szervezet működése, zsírból van fedezve, mert nem eszünk Ch-t
a zsír veszi át a Ch-ok szerepét. Izombontás nincs, csak a napi természetes
megújuláshoz szükséges mennyiségben bomlanak a fehérjék, majd újraépülnek,
ezért szükséges mindennap bevinnünk a fehérjéket és így az esszenciális
aminosavakat, mert a szervezet ezeket előállítani nem képes.

A ketózis állapotában, a glukagon nevű anyag veszi át az inzulin szerepét, de
nem cukrot szállít, hanem a máj által termelt a bevitt és a saját testzsírból képzett
ketonokat. Most glukagon szállít és egyben védi az izmainkat, ha ez jelen van a
vérben akkor beszélhetünk ketózisról. Ez csak kismennyiségű és összetett ,
hosszan emészthető ch-k mellett lehetséges. Fehérjékből sem ehetünk annyit,
mint korábban, mert bizony a tévhittel ellentétben azok is emelik a vércukrot,
ekkor visszaszorul a glukagon és jön az inzulin) jó hír viszont , hogy nem is
kell annyi fehérje mint a glükózos üzem alatt, mert mint fentebb írtam nincs
jelentős fehérjebontás. Ezért érdemes zöldségeket fogyasztani, elsősorban nem
szétfőzött karfiolt, mert ez nagyon kevés ch-t tartalmaz (100g/4,9g) és rostos,
ami megkönnyíti a bélmozgást és nem lesz székrekedés a vége a dolognak, de nem
emeli jelentősen a vércukor szintjét és ezért kis adagban nem okoz kiugró
inzulinválaszt, ez jó mert, amint az inzulin megjelenik, abban a pillanatban a
glukagon eltűnik a vérből és védtelenné válnak az izmok és egyéb szerveink is.

Ha megtöröd a ketózist, mondjuk megeszel egy kiflit, ekkor jön a vércukor
lengés és az inzulin színre ép, de az egy kifli Ch energiatartalma kevés a
glükózos üzemmódhoz, viszont a zsíralapú módhoz meg sok. Így nincs
tulajdonképpen energia a szervezetben, nincs "tüzelőanyag" és ez
miatt a fehérjék energiapótlásra kerülnek, nincs miből tatarozni, építkezni.
Tehát ezért sem az igazi a CKD=ciklikus ketogén diéta. Jobb a folyamatosság.
(Gamauf Sándor)

Ezt az írást belinkelem majd a Ketogén étrend: alapok című linkgyűjteménybe is.

Ketogén étrend: alapok itt

Ketogén étrend minta 1 itt, 2 ittitt, 4 itt, 5 itt, 6 itt
Ketogén reggelik (gyűjtemény) itt
Ketogén ebédek (gyűjtemény) itt
Ketogén vacsorák (gyűjtemény) itt

Ketogén étrendem (heti menüvel):
1. heti összefoglaló itt.
2. heti összefoglaló itt.
3. heti összefoglaló itt.
4. heti összefoglaló itt
5. heti összefoglaló itt
6. heti összefoglaló itt
7. heti összefoglaló itt
8. heti összefoglaló itt
9. heti összefoglaló itt
10. heti összefoglaló itt

Facebook oldal: Boszorkánykonyha


Bölcs


Vasárnap (Ausztria 14/14.)




R: palacsinta, csokokrém
E: sült csirke, saláta, avokádó
V: sonkás-sajtos rántotta

És kész a kaja az útra: sült hús, saláta, csokikrém.



És bármilyen eshetőségre becsomagoltam egy pakk mandulát is.

Letelt a kinti 14 nap, rendesen elfáradtam, de jól vagyok. Remélem, az otthoni netem nem fogja a múltkorit eljátszani és hajlandó lesz működni...

Érdekesség:

A két nappal ezelőtti motiváció 4724 emberhez jutott el. Tiszta szívből kívánom, hogy legyen legalább egyetlen egy ember, akire olyan hatással lesz, hogy lesz ereje, kitartása az élet-mód-váltáshoz.





Ma pedig lehet valami a levegőben, mert már 2589-en kattintottak a bosziblogra. És 475-en olvasták a mai bejegyzést (11. hét, összefoglaló (Ketogén étrend) :)
Anno tényleg nem gondoltam, hogy valakit is érdekelni fog, mit eszem, mit edzek, hogyan élek. Ma már naponta sokszor ezren ide kattintanak, rengeteg üzenetet, kérdést, bizalmat kapok az Olvasóktól. Büszke vagyok rá, hogy sokszor tudok segíteni, irányt mutatni. Nagyon örülök, ha visszajelzéseket kapok, ha arról olvasok, hogy a hatásomra kezd el valaki máshogy gondolkodni, egészségesebben, tudatosabban táplálkozni. Sokszorosan visszakapom a kedvességet, a figyelmet tőletek. Nemcsak hiszem, hanem tapasztalom is, hogy azt kapod, amit adsz. 

Ketogén étrend: alapok itt

Ketogén étrend minta 1 itt, 2 ittitt, 4 itt, 5 itt, 6 itt
Ketogén reggelik (gyűjtemény) itt
Ketogén ebédek (gyűjtemény) itt
Ketogén vacsorák (gyűjtemény) itt
Ketogén étrendem (heti menüvel):
1. heti összefoglaló itt.
2. heti összefoglaló itt.
3. heti összefoglaló itt.
4. heti összefoglaló itt
5. heti összefoglaló itt
6. heti összefoglaló itt
7. heti összefoglaló itt
8. heti összefoglaló itt
9. heti összefoglaló itt
10. heti összefoglaló itt

Facebook oldal: Boszorkánykonyha

Ketogén étrend 11. hét, összefoglaló

Ketogén étrend: alapok itt

Ketogén étrend minta 1 itt, 2 ittitt, 4 itt, 5 itt, 6 itt
Ketogén reggelik (gyűjtemény) itt
Ketogén ebédek (gyűjtemény) itt
Ketogén vacsorák (gyűjtemény) itt

Ketogén étrendem (heti menüvel):
1. heti összefoglaló itt.
2. heti összefoglaló itt.
3. heti összefoglaló itt.
4. heti összefoglaló itt
5. heti összefoglaló itt
6. heti összefoglaló itt
7. heti összefoglaló itt
8. heti összefoglaló itt
9. heti összefoglaló itt
10. heti összefoglaló itt

Facebook oldal: Boszorkánykonyha

Hétfő:
R: mandula
E: sajt, sonka, kolbász, avokádó, meggy
V: kolbászos tojás, paradicsom saláta.
Részletek itt

Kedd: (szülinapom)
R: mandula
E: kolbász, tojás, saláta, avokádó.
éjjel: marék kesu
Mozgás:
- jó 2 óra séta
- jó másfél óra biciklizés.
Részletek itt

Szerda:
R: sonkás-sajtos rántotta, délelőtt pár szem szőlő
E: gombás csirke
V: saláta, sonkás rántotta
Mozgás: fél óra séta
Részletek itt

Csütörtök:
R: kávé
E: 2 lágy tojás
V: sonkás-sajtos rántotta
Mozgás: fél óra séta
Napozás: 2x15 perc
Részletek itt

Péntek:
R: sonkás-sajtos ránotta
E: pár szelet sonka
V: natur sült pulyka (kókuszzsír, só, bors), saláta (endívia, olivabogyó, vöröshagyma, paprika)
 Mozgás:
- 1 óra séta
- 1 óra fűnyírás
- egész napos (!) házimunka sok lépcsőzéssel.
Részletek itt

Szombat:
R: sonkás-sajtos rántotta (1 tojás, 2 szelet sonka, pár kis kocka sajt 1 ek kókuszzsíron), kávé
E: sült pulyka, uborka saláta
V: palacsinta és nagyon egyszerű csokokrém
Részletek itt

Vasárnap:
R: palacsinta, csokikrém (ld. tegnapi vacsora)
E: sült hús, saláta
V: (még beírom)
Részletek itt

Tapasztalatok:


- Kicsit más a fényképezési szög, más a ruha (a lelkiállapot főleg más, jobb!), de azt hiszem, hogy a lényeg látszik: napi 60-80% zsír fogyasztásával nem híztam.
- A héten kicsit összezavartam az emésztőrendszeremet: kedden volt a szülinapom, ittam alkoholt, aztán volt meggy, szőlő is. És olyan fajta gomba, amit nem szeretek. Még ha mindenből kevés is volt, a szervezetem nagyon megérezte. Szerdától szombatig küzdöttem egy gyomorrontással. Jó kis lecke volt.
- Amúgy a 11. heti ketogén étrend után is nagyszerűen érzem magam. Napi 2-szer-3-szor eszem, éhes szinte sosem vagyok.
- Az emésztésem fantasztikus.
- A súlyom stabil.
- Mivel most fontosabbnak tartom, hogy kipihenjem magam, hiszen az utóbbi két és fél hónapban szinte alig aludtam, a héten hanyagoltam az edzést, amikor csak tehettem, aludtam helyette. A következő héten otthon leszek, futni mindenképpen szeretnék, reggelente, persze, ha az időjárás engedi. De még mindig az alvás lesz az első helyen.
- Miközben még mindig úgy eszem, ahogy a szervezetem kívánja, tanulmányozom a különböző irányzatokat (klasszikus ketogén, ciklikus ketogén, paleo-ketogén) és sok észrevételt, tanácsot is kapok időközben.
- Továbbra is isteneket eszem :)

Palacsintát...


... csokokrémet...


... sült csirkét ...


- Ha szeretnél így étkezni, mint én, még most is azt mondom, előtte alaposan tanulmányozd át az alapokat, olvass, kérdezz! Ez az én ketogénem, nekem így vált be, így működik. Ha pedig bármilyen betegséged is van, mindenképpen konzultálj (paleo, ketogén szemléletű) orvossal!

2014. augusztus 30., szombat

Szombat (Ausztria 14/13.)


R: sonkás-sajtos rántotta (1 tojás, 2 szelet sonka, pár kis kocka sajt 1 ek kókuszzsíron), kávé
E: sült pulyka, uborka saláta
V: palacsinta és nagyon egyszerű csokokrém


Nem terveztem-számoltam előre, kicsit el is csúsztam az arányokkal. No de emiatt nem fogok a falnak menni :) Ma amúgy is adtam annak, amire az emberi test kitalálódott: szó szerint nem ültem összesen fél órát, hanem jöttem-mentem, emeltem, hoztam-vittem, lépcsőn fel, lépcsőről le, jobbra-balra, ordenáré irdatlan, de főleg rendszeressssssen ;) :)

Jaja, buggyant vagyok kissé, de komolyan: hulla fáradt vagyok, de mégis úgy érzem magam, mint aki bedrogozott (na jó, ez erős túlzás, mert sosem drogoztam, így aztán nem tudom, hogy érzi magát egy drogos illető). Ma nagyon ügyesen sikerült a Jelenben lennem, egyszerűen nem agonizáltam semmit, tettem a dolgomat, pedig nem volt ínyemre való (úúútálok takarítani). A konyhaszekrény lesúrolásával kezdtem. És amikor végeztem, végignéztem a csillivilli szekrénysoron, és nagyon tetszett, amit láttam. Na innentől kezdve szárnyakat kaptam és minden hiszti nélkül, mosolyogva takarítottam végig a több mint 100 négyzetmétert. És még hajat is mostam-szárítottam-egyenesítettem, sőt a csomagomat is összepakoltam.

Egyetlen trükköm volt: nem voltak ma elvárásaim. A minap egyik éjjel gondolkodtam azon, hogy a legtöbb csalódást én okozom magamnak azzal, hogy elvárásokat támasztok magammal és másokkal szemben. És természetesen minden ember más, nem várhatom el senkitől, hogy ugyanúgy viselkedjen, mint én (jó kedve legyen, ha nekem az van, segítőkész legyen, figyelmes, kedves...). És magamtól sem várhatom el például, hogy maximálisan teljesítsek mindenben, hogy tökéletes legyen az összes megmozdulásom, mert ha mindezt elvárom és nem pontosan úgy sikerül, ahogy terveztem, akkor kapásból ott van egy (két-három...) csalódás.

Jó volt a Jelenben. Amikor takarítottam, akkor takarítottam és örültem, hogy gyakorlatilag ilyen könnyű munkám van, ráadásul tényleg látható volt az eredmény. Amikor E-tel beszélgettem, akkor csak rá figyeltem, amikor telefonáltam, akkor csak arra koncentráltam. Amikor ettem, akkor élveztem a színeket, az ízeket, az illatokat.

Ezt a trükköt - a Jelent megélni elvárások nélkül- be kell építenem a mindennapjaimba. Lenyűgözően hatásos!

Facebook oldal: Boszorkánykonyha


Nagyon egyszerű csokokrém

Két evőkanál kókuszsűrítményt (cocmas) összekevertem 
1 teáskanál eritrittel 
és
1 teáskanál natur kakaóporral.

Mennyei!

(Palacsinta recept itt.)

Facebook oldal: Boszorkánykonyha

Uborka saláta


Hogy mi a különbség a két tálka uborka saláta között? Látszólag semmi. Jó, jó, persze, hogy két különböző tálban vannak... :) Az összetételükben különböznek. A bal oldali hagyományosan, E-nek készült, a jobb oldali az enyém.



Az uborkát meghámoztam, késsel nagyon vékonyra felszeleteltem.
Megsóztam, állni hagytam.
Kis idő múlva a két tenyerem közt kinyomkodtam a levét.
Tálkába tettem, leöntöttem kókuszsűrítménnyel (cocomas).
Fél gerezd fokhagymát felaprítottam és rászórtam.
Tálaláskor megszórtam őrölt fűszerpaprikával.




Facebook oldal: Boszorkánykonyha

Motiváció


Ez egy véletlenül lekapott fotó, nincs pózolás, nem is tudtam róla.




Telis tele vagyunk sztereotípiákkal. Hogy akkor szeret a nagyi, ha megesszük, amit főz és bezabálunk a csak nekünk sütött sütiből; hogy minden férfi csak azt akarja; hogy a gimis éveink a legszebbek; hogy nem baj, ha utálod a munkádat, maradj csak, mert az legalább biztos; hogy negyven felett már nem vagy igazi nő; a főnöknek mindig igaza van... De ezek a tutinak vélt igazságok csak akkor igazságok, ha te annak fogadod el! Egy döntés kérdése csupán, hogy ezek szerint akarsz-e élni.

A kollázs első képén senkinek semmi baja nem volt velem. Szeretett a családom, imádattal nézték, ahogy iszonyatos mennyiségű ételt és süteményt voltam képes belepakolni az arcomba. A pasiknak sem volt különösebb ellenvetésük az alakom ellen. De volt valaki, akinek ez így nagyon nem tetszett, aki utált belenézni a tükörbe, aki gyűlölte, hogy nem hordhat szoknyát, mert a combjai véresre dörzsölték egymást, akinek elege volt abból, hogy már akkor megfulladni készült, amikor felért az első emeletre (...). Egyetlen ember volt, aki utálta magát: én.

Változtattam.

Nem félek tükörbe nézni. Simán befutok a városba lihegés nélkül, ha hirtelen kell valami. Egész nyáron rövidnadrágban flangáltam és a strandon bikiniben. Jól érzem magam a bőrömben. Szeretem ezt a csajt. Mosolyogva és büszkén zsebelem be azt, hogy megnéznek az utcán, hogy gratulálnak a változásomhoz, hogy - férfiak is- sportos alkatúnak (!) neveznek és megkérdezik, mivel értem ezt el. Nagyon jó érzés emberi méretű ruhák közt válogatni az üzletekben. Isteni érzés, hogy felnézhetek magamra.

A családomnak persze nem tetszik, mert "alig eszem", "már túl sovány vagyok"... Ő anorexiás. Azért van köztünk némi különbség...


Egyetlen ember van, akinek meg kell felelned, és ez az egy te vagy. Építsd le a sztereotípiákat a fejedben, hogy egy szebb, gazdagabb, egészségesebb, boldogabb életet élhess. Nekem elhiheted: maximálisan megéri!

Facebook oldal: Boszorkánykonyha

2014. augusztus 29., péntek

Péntek (Ausztria 14/12.)

R: sonkás-sajtos ránotta
E: pár szelet sonka
V: natur sült pulyka (kókuszzsír, só, bors), saláta (endívia, olivabogyó, vöröshagyma, paprika)


 
(Naná, hogy nem teszi be a program normálisan a képet...)

 Mozgás:
- 1 óra séta
- 1 óra fűnyírás
- egész napos (!) házimunka sok lépcsőzéssel.
Fűnyírós szerkóban :)
Holnap egy egész napos takarítás vár, vasárnap délelőtt főzés két napra, aztán hétfőn go home :)

Motiváció


Nekem könnyű... Mert már megcsináltam...
Nem tudok helyetted tervezni.
Nem tudok helyetted főzni.
Nem tudok ott állni melletted, hogy ne nassolj.
Nem tudok helyetted edzeni.
Nem tudok helyetted megváltozni.
De tudom, hogy bárki képes rá. BÁRKI. TE IS.
Indulj el.
Egyszerűen kezdj bele.
Csináld.
Ha tényleg akarod, ha tényleg döntöttél, minden nehézséget le fogsz győzni.
Ne akard holnapra, főleg ne tegnapra. Adj időt magadnak.
Szeresd magad, fogadd el magad és egyszer csak látni fogod, hogy megy a dolog.
Hinned kell magadban akkor is, ha nehéz, akkor is, ha hibázol közben.
Ez a dolog rólad szól.
Le kell győznöd önmagad.
Hogy lebonthasd a páncélt, amit magad köré növesztettél.
Tervezz.
Főzz.
Tartsd az étrendedet.
Eddz.
Mert meg tudsz változni.
Kezdj bele. Csináld.
Hogy te is elmondhasd: nekem könnyű, mert már megcsináltam.

2014. augusztus 28., csütörtök

Csütörtök (Ausztria 14/11.)

R: kávé
E: 2 lágy tojás
V: sonkás-sajtos rántotta



Még ma is rossz volt a gyomrom, de a kis "böjt" határozottan jót tett.

Egészen biztos vagyok benne, hogy az életünkben minden okkal történik. Nem panaszkodhatom: az utóbbi másfél évben és főleg a legutóbbi két és fél hónapban zajlanak körülöttem az események. Történtek jó és rossz dolgok, voltam rózsaszín vattacukor-felhős boldog magasságokban és zuhantam a pokol bugyrának a legmélyére. A jó történéseket eddig természetesnek tartottam, a rosszakat büntetésnek, nem megérdemelt sorscsapásnak. Ma már tudom, hogy mindegyik lecke volt. Egy "házi feladat", ami megoldásra vár. A saját érdekemben, azért, hogy fejlődhessek, hogy közelebb kerülhessek önmagamhoz.

Minden történés, minden ember, akivel találkoztam, megismerkedtem, felvettem a kapcsolatot -vagy ők velem-, minden idézet, könyv, ami az utamba került, mind-mind okkal van jelen az életemben.

Június 21-e óta hihetetlen mértékben megváltozott az életem. Most életemben először nem menekülök el egy nehéz helyzetből, hanem megpróbálom -megpróbáljuk- megoldani. Életemben először nem feledkeztem önsajnálatba, hanem nagyon határozottan és tudatosan dolgozom fel a történteket. Ez az első életfázisom, amikor napról napra érzem, hogy fejlődöm, hogy egyre több mindent értek, egyre inkább képes vagyok az elengedésre, az elfogadásra, a múltam lassú, de biztos megértésére. Kezdek kitörni abból a páncélból, amit nem a családom, nem a múltam, nem a társadalom (...), hanem én építettem fel magam köré. És fantasztikus a páncél repedező résein át látni a beszűrődő fényt, beszívni a friss levegőt, tovább látni a saját horizontomnál.

Soha nem gondoltam volna, hogy az én picike kis elektronikus naplóm jó szórakozást jelenthet másoknak, hogy példaképként fognak tekinteni rám, hogy olvasni, használni fogják a receptjeimet, hogy kérdeznek, segítséget kérnek és fogadnak el életmódváltás témában. Azt sem gondoltam volna, hogy mindezt olyan sokan teszik, hogy szó szerint nincs időm azonnal válaszolni minden üzenetre. Hatalmas megtiszteltetésnek érzem, hogy hozzám fordulnak emberek, hogy hallgatnak rám, hitelesnek tartanak.

Ez a kis blog, az olvasók figyelme, G., a barátok, ismerősök figyelme, a saját magam fejlődése kifejezhetetlen mértékű hálát ébreszt bennem. Még a fél évvel ezelőtti énem is siránkozna most a sorsom láttán, de a mai egyszerűen csak hálás mindenért, ami történik vele. 

Ezekkel a gondolatokkal jöttem ma fel az esti munkaidő lejárta után a szobámba. Amikor bekapcsoltam a számítógépet, megláttam az egyik példakémen blogján egy címet. Rólam írt. Furcsa, de nagyon jó érzés. Itt találjátok: Mea, a Boszorkánykonyha blog írója. Őt pedig az én blogomon itt.

Minden okkal történik. És minden úgy van jól, ahogy van. :)

Facebook oldal: Boszorkánykonyha

Gombás csirke



Nem írok mennyiségeket, mert találomra, gyorsan készült.

Hozzávalók:
- csirkemell filé
- só
- bors
- piros fűszerpaprika
- gomba (Schwammerl)
- kókuszzsír
- vöröshagyma

Így készült:
- Kókuszzsíron apróra darabolt hagymát üvegesre pároltam, amikor kész volt, leturmixoltam.
- A csirkemellet feldaraboltam.
- Kókuszzsíron, nagy lángon mindkét oldalán fehéredésig sütöttem.
- Sóztam, borsoztam, majd készre, puhára pároltam fedő alatt.
- A gombát megmostam, forró vízzel leöntöttem, a vízből kiszedtem, feldaraboltam.
- A húst és a gombát a turmixolt hagyma alapra tettem, megpaprikáztam, egy kis vizet ráöntve fedő alatt összeforraltam.

Megjegyzés:
- Készíthető úgy is, hogy a hagymát megpároljuk, rá kerül a hús, amit így sütünk készre, utána jön a gomba és a fűszerek. Csak így többet kell állni mellette és kevergetni.

Facebook oldal: Boszorkánykonyha



Megfontolásra


Motiváció


2014. augusztus 27., szerda

Szerda (Ausztria 14/10.)

A tegnapi délelőtti és esti szülinapi program után ma hajnalban mentem aludni. Nem sokat bajlódtam az elalvással, bár ehhez szigorúan ki kellett adnom a parancsot az agyamnak arra, hogy nem foglalkozhat mással az alváson kívül. Reggel iszonyatosan fáradtan, ébresztőre keltem. És furcsa érzéssel a hasamban. Fájogatott. Betudtam a tegnapi aperolnak és a fáradtságnak, a kevés alvásnak. Délelőtt elcsipegettem pár szem szőlőt, imádom, és mára nem volt CH tervezve. Ebéd előtt már rendesen görcsölt a gyomrom. És izgágán mocorogtak a beleim. Fel is kellett jönnöm párszor nagy wc-re. Főztem, és közben egyre rosszabb lett. Gondoltam, majd csak jobb lesz. Megettem az ebédet, és utána már ott tartottam, hogy valaki a beleimet belülről csavargatja. Sikerült aludnom egy kicsit, és a fájdalom is valamelyest csillapodott.


Aztán újra kezdte. Úgy éreztem, valamiféle földönkívüli költözött az emésztőrendszerembe, vagy ki tudja, talán gombamérgezést kaptam (az ebédhez a gombát E. unokái gyűjtötték tegnap). De mivel E-nek semmi baja, sejtettem, hogy mégsem ez lehet a gond. Vírusfertőzés talán? De nem akartam túlagonizálni a dolgot. Végiggondoltam, miket ettem pár nap alatt. És csodásan ott volt a megoldás az étkezési naplómban: egy kis meggy, egy kis egy kicsivel több paradicsom, ma pár szem szőlőcske... És ezt a fajta gombát sem szeretem. 

Mivel vacsorára készen volt a saláta, hát megettem. És elhatároztam, hogy nem azt követem, amit a szemem, hanem azt, amit a szervezetem kíván. Hiszen 11. hete semmi de semmi panaszom nem volt az ég-világon. Nem érdemes össze-vissza enni. Egyszerűen nem éri meg akár csak egyetlen napot is szenvedni. Ha az ember szervezete nem kíván és nem bír ezt meg azt, akkor nem kell megenni. Ennyire egyszerű.

A tegnap vásárolt nadrág cetlijét ma olvastam el. Egész vicces, hogy tegnap elegáns boxeralsóban voltam moziban :)

Négy nap még és megyek haza. A csomagolást már elkezdtem. Ami biztosan nem kell, a táska mellé készítve. Ami nem jön haza, az a szekrényemben. Mindig így csinálom, mert mire kitakarítom az egész házat lent és az emeleten, megcsinálom a kertet, mellette végzem az alap ápolást, a házimunkát, az nem öt perc. És sokszor még vasárnap este kapkodni kell. Azt pedig nem szeretem ;-)




R: sonkás-sajtos rántotta, délelőtt pár szem szőlő
E: gombás csirke
V: saláta, sonkás rántotta

Mozgás: fél óra séta

Motiváció


2014. augusztus 26., kedd

A negyvenedik születésnap

Ahogy anno eljött a 20., majd a 30., ma eljött a 40. születésnapom is. 
Csakhogy most vártam, lélekben készültem az ünnepre, mert az ember megérdemel egyetlen napot az évben, amit vár, ami kicsit más, jobb lehet, ha úgy állunk hozzá. Délután már beszámoltam a nap addigi eseményeiről. 
Hogy végre megvettem, megtettem, ott voltam, nem csak álmodoztam, nem csak vágyakoztam. 
És hogy mennyien felköszöntöttek, mennyi ajándékot kaptam, pedig külföldön vagyok, dolgozom.

A munkaadóm, S. tegnap nemcsak hogy jó pár szabad órát adott mára, hanem meghívott estére moziba. 
Felvettem hát az ajándékutalványon vett -Denim- farmert és a pólót, kicsit kifestettem a szemem, és izgalommal vártam az estét.

E-t ágyba dugtuk, aztán elautóztunk Judenburgba, az Arénába, a Diesel moziba.







A film a Monsieur Claude és lányai volt.
Egy nagyon laza, feledhető kis film, sok poénnal, aranyos történettel.
Igazi laza kikapcsolódás Ausztriában, a kilencedik munkanapon, a szülinapomon.
S. rengeteg fotót készített rólam a film előtt, ez az egy, ami nem homályos :)
Nekem nagyon furcsa volt, hogy mennyivel másabb itt a mozizás. Ugyanis például nem üvölt a film, totál normális hangerőn ment. 
És az emberek beszélgetnek a film alatt, hangosan.

Itt hétfőn és kedden szinte minden zárva van, így mozi után a mozi egyik bárjába hívott meg S. egy italra. (Igen, több bár is van bent, teraszos is, sőt pizzéria is.)
Narancsos aperolt ittunk. Keto ide vagy oda, nem mondtam nemet erre a meghívásra, nem mindig adatik meg ilyesmi az ember életében.
Maga az ital valami nagyon enyhe szénsavas izé volt, egyáltalán nem túl édes, inkább édeskés, kicsit narancsos, talán prosecco vagy bor lehetett még benne meg ásványvíz.

Sokat beszélgettünk. S. 45 éves, így volt közös téma is bőven. Beszéltünk munkáról, az ápolásról, E-ről, családról, kapcsolatokról, a filmről, múltról és tervekről... Majd hazahozott.

Megköszöntem neki mindent, és megkérdeztem, miért vitt el kicsit szórakozni. Hiszen ez egy munkaadónak egyáltalán nem kötelessége. Azt mondta: a 40. egy olyan születésnap az ember életében, amit feledhetetlenné kell tenni. És ő ezzel szerette volna a lehetőségekhez képest feledhetetlenné tenni az én negyvenedikemet. Hát tényleg hálás vagyok érte :)

Nagyon későn értünk haza. Bekapcsoltam a számítógépet, és több száz (!) köszöntés várt. Komolyan meghatódtam, és itt is nagyon köszönöm mindenkinek, aki gondolt rám!

Igaz, hogy holnap zombizok majd a fáradtságtól, mert rövid lesz az iccaka, mégis szuper kis nap volt ez. Nagyon szuper :)

Sokan kételkednek az éveim számában, nem hiszik el, hogy negyven vagyok. Mivel 74-ben születtem, a szám stimmel. :) Ne féljetek a korotoktól, az évek számától. Én örülök, hogy ennyi vagyok, és nem szeretnék újra húszon- vagy harminc valamennyi lenni. Mindenki annyi idős, amennyinek érzi magát. Minden így van jól, ahogy van. :)