Ma az óráim után rohantam haza, gyorsan belapátoltam az ebédet, megmostam a fogam, rohanás a fogorvoshoz. Gyökértisztítás, fertőtlentés. Kaptam antibiotikumot, Dalacin, napi 4x1, nyolc napig. (Csak hogy én is kapjak egy kis Pfizert...) Jövő kedden kontroll. Valaminek történnie kell, mert embertelenül fáj. Maradt nyitva a gyökércsúcsig, az egész bal alsó állkapcsom fullra begyulladva, nem kellemes, nem komfortos. De bírni kell.
Fogorvos után rohanás haza. 1-kor kezdődött egy online továbbképzésem, fél 2-re értem haza, be is kapcsolódtam. Nem akartam róla lemaradni, mert tudtam, hogy szuper lesz. E. tartotta. Ő tanított a másoddiplomás képzésen is Budapesten, már akkor imádtam. Hatalmas tudású, maga is gyakorló pedagógus, tehát nem száraz előadás volt akkor sem, most sem, hanem egy gyakorlatias, gyerekcentrikus "ötletbörze" olyan dolgokkal, amiket akár holnap kapásból be tudok vinni az órára és mosolyt csalni vele a gyerekek arcára.
Olyan határozott, szuper, konkrét dolgokról volt szó, hogy sikerült teljesen kikapcsolnom, nem fárasztó volt, hanem energianyerő. Ilyen az, ha az ember a "hobbijával" foglalkozik, én pedig nagyon szeretek németet tanítani kicsiknek, a népismeret pedig a szívem csücske. (Agyerekek egy részének nem, de hát hiába vagyunk német nemzetiségi iskola, ha a kicsit nagy részének semmi köze a magyarországi németséghez...) Egészen 5-ig tartott a továbbképzés.
Erről sem írhatok/írhatnék, de a tankönyvek silányak. Ami jó, az pedig kevés. És nincs két egyforma gyerekcsapat, nincs két egyforma gyerek, tehát minden évben totál máshogy kell a német tanítást (is) megközelíteni. A mostani másodikkal szárnyalni lehet, rengeteget kell a könyvhöz hozzádolgoznom, hogy kitöltsük a 45 percet. De ők mindenre vevők. Azt az anyagot, amit most veszek velük, például a tavalyi másodikkal kihagytam (és átvittem harmadikra, idénre), mert ők nem tudták volna második osztályos szintjükön azt befogadni, viszont tudtam, hogy harmadikban már menni fog. Úgy is lett.
A kovid mizéria miatt októberben úgy volt, hogy januárban már nem dolgozhatok szuri hiányában, aztán úgy, hogy március végéig dolgozhatok, majd, hogy április végéig, a legújabb az, hogy nincs "kötelezően igénybe vehető" oltás. Nem kergetek illúziókat: szeptemberben újra fogják kezdeni. Nem gondolkodhatok abban, hogy mi a jó a gyerekeknek (ez a rendszer az egész oktatási egyenletből kifelejtette a gyereket...). Tehát haladok tanmenet szerint, hogy ha -akár addig is- egy újabb rendeletet hoznak, a helyettesem tudja pontosan, honnan kell folytatnia...
