2018. augusztus 24., péntek

Isten tenyerén ébredtem


HAMVAS BÉLA: ISTEN TENYERÉN ÉBREDTEM

Isten tenyerén ébredtem, s lenéztem a Földre, 
Hófehér csúcsokra, kopár legelőkre. 
Kanyargós folyók tükrében láttam kelni a Napot, 
Sugaraiban álmos hajnal mosakodott. 
Láttam az óceánt gyermekként ragyogni 
Sirályokat felette felhőkkel táncolni, 
Láttam a békét az emberek szívében, 
Láttam az erdőket fürödni a fényben. 
Láttam sok-sok mosolyt és láttam a reményt, 
Láttam az embert, és láttam a zenét, 
Láttam a földet szeretetben élni, 
Láttam a csöndet a széllel zenélni. 
Láttam Istent amerre csak néztem, 
Miközben éppen az Ő tenyerében ültem, 
S az Ő hangján szólt hozzám a szél, 
Mint anya, ki gyermekének mesél, 
Millió apró tükörben láthatod magadat, 
Hisz olyannak látod a világot, amilyen Te vagy!