2018. március 29., csütörtök

59. nap

Aki ismer, tudja, hogy spórolás terén igazi sváb vagyok. Főleg az élelmiszereken lehet spórolni, szoktam is, folyamatosan. Idén először úgy mentem boltba, hogy azt fogom megvenni, amit szeretek. Így jött a cheddar és az áfonya. Próbálkozom megint a sajttal, mert imádom, mert sokoldalúan használható. Ha nem bírom, majd elajándékozom. Darált marhahús. Most nem sertés vagy pulyka. instant Jacobs kávé, mert ez az egyik kedvenc. És maradt le pár dolog a képről, például karfiol (most igazi, nem fagyasztott), két édesburgonya. A lisztjeim egy része elfogyott, a többi nagyon fogyóban. Amellett, ami kellett, vettem egy Szafi galuska alapot, imádom a nokedlit, egy kis adag néha bele fog férni (gluténmentes). Van egy jó ketós csokis süti recept, régóta szemezek vele. Úgy kezdődik, hogy cukormentes csoki, 2 tábla. Volt a boltban, többféle is, de ami árban rendben lenne, attól hasmenésem van, a másik meg ezer pénzen felül (per darab!), azért krőzus nem vagyok. Majd ha annyira sütire vágyom, készítek másik recept alapján (pölö ott a lottó szelet, de az még a fagyóban is van), vagy eszek a Lipótiban egy paleo sütit.


Délután Frei. Hát én ide be tudnék költözni. M. vitt, itt is köszönöm.

Belépünk az ajtón, az egyik ott dolgozó srác:
- Á, újra?

Ittam egy valami csokisat, aztán egy Flat White-ot. Lezárásnak egy azték chili espresso-t. Amikor ezt hozta ki a másik srác, azt mondja mosolyogva:
- Maguk aztán rendesen végig kóstolnak minket!

Egyszerűen imádom. Van sok-sok kedvenc, van, amelyiket már többször is ittam. Már a személyzet is ismer, ma kaptam kedvezményt is. :)



A Frei kávé nem diétás. Sőt a Flat White-ot barna cukorral iszom. Cukorral, mert édesítővel nem olyan finom, barnával, mert jobban néz ki (amúgy cukor, ugyanúgy, mint a sima fehér). Nem szeretnék mindent megvonni magamtól. Figyelek a kajámra, mozgok, a kávéról nem mondok le. Ami nagy szó: terveztem enni sütit. Van paleo. És mégsem ettem. Délelőtt is akartam venni egy Snickers-et, de azt se vettem. Elmehettem volna menüzni, de nem volt túl ideális (számomra) a kínálat, így inkább összedobtam egy pizzát ebédre. 

Az óraállítás, mint mindig, most is iszonyatosan megvisel. Reggel 5-kor kelek munkanapokon. Ma (tavaszi szünet van) 6-ra állítottam az ébresztőt. Fel is kelek, a mostanában szokásos fél-háromnegyed óra "éberkóma" után indulhat a nap, viszont érzem, hogy nem annyi a biológiai idő, mint amennyit az óra mutat. Napközben is, de főleg este. Ha biológiai idő(m) szerint megyek aludni, az a konkrét idő szerint elég késő, nem segít az ébredésnél. És ez eltart még nagyon hosszú ideig. Szerintem életem legnagyobb stresszforrása ez. Tudom, ez legyen a legnagyobb bajom. De fizikailag tönkre vág. (Nem panasz, hanem tény.)

Holnap Nagypéntek, katolikusoknál a legszigorúbb böjt. Azért figyelmeztetek itt, hogy akinek fontos ez a böjti (húsmentes) nap, véletlenül se felejtse el.



Étek:
R (későn): muffin (most szederrel)
E (későn): tíz perces pizza
Délután: Frei kávék
V: -

Mozgás:
- 6km

Tíz perces pizza



Próbálkozom a sajttal. Újra. Imádom. Sokoldalúan használható. A szervezetem viszont nem mindig tolerálja. Talán most. 

Hozzávalók:

# laza marék reszelt mozzarella
# 1 nagy tojás
# némi fokhagymapor
# só

A feltét most:

# szalámi
# némi kékpenészes sajt
# csöpp parmezán
# ruccola
# pár szem áfonya

A sütéshez:

# 1 tk kókuszzsír


Elkészítés:

# Egy tálban összekevertem a mozzarellát, a tojást, a fokhagymaport és a sót.
# Kis serpenyőben kókuszzsírt melegítettem, beleöntöttem a masszát, egyik oldalán megsütöttem.
# Megfordítottam a "pizzalapot".
# Ekkor rátettem a feltétet.


Az egész megvan 10 perc alatt, nagyon finom!


Megtalálsz a Facebookon is: Boszorkánykonyha