Szörnyen korán ébredtem. Pirkadatra már ki- és felpakoltam anyuhoz a tegnapi "telekocsis" cuccot, 6 fordulóval a 2,-ra. Rá egy órára meg már minden a helyén volt. (Visszavágyom az egy évvel ezelőtti állapotot, amikor a műtét másnapján szinte egész nap aludtam. A többi része után nem ácsingózom.)
Reggeli.
Lassan 2 hónapja, hogy belerúgtam hajnalban a szekrénybe. Ez friss, mai fotó:
Sajnos amilyen lila és dagadt, annyira fáj is. Cipős időben minden lépésnél. Hja, szép rúgás volt: ha valamit csinálok, szeretem rendesen csinálni...
