2024 utolsó napjának utolsó órájában egyedül ültem itthon, amikor leesett, milyen szerencsés vagyok. Apu rövid (54 évnyi) életében elvesztette a nagyszüleit, az édesapja egy hónapos korában halt meg, még éltében meghalt a testvére, a pótapukája, az édesanyja. Maminak 11 éves korában ment el az édesanyja, aztán elvesztette a pótanyukáját, az édesapját, a hőn szeretett férjét, majd mindkét gyermekét. Anyu végigélte pótnagymamája, nagyapja, férje, testvére halálát. Nekem 26 év adatott meg apuval, 27 év papival, 49 anyuval és mamival. És még itt van a húgom és sok ember, akiket szeretek.
"Egyszer minden a helyére kerül. Az is, amiről most azt gondolod, elképzelhetetlen, hogy megoldódik.
Megéri várni. Megéri kitartani, mert amit cserébe kapsz, a legszebb álmaidat is felül fogja írni. "
(Müller Péter)
