Ma reggel felkeltem, fájt a "vesém", de mostam, teregettem, mosogatógépet indítottam, kellemetlen volt, de nem volt gond. Fél 10 körül aztán elszabadult a pokol. A tegnapi fájdalom sokszorosa, szinte teljes bal oldali mozgásbeszűkülés, konkrétan se állni, se járni, se ülni, se feküdni nem tudtam, és minden lélegzetvételre, köhhintésre, legapróbb mozdulatra még bele is szúrt. Már folytak a könnyeim a fájdalomtól. De nem vettem be gyógyszert, figyelni akartam, mi lehet ez, mi lesz belőle. De maradt ez a borzalom. Ettem pár falatot, majd kínok kínjával bemásztam az ágyba. Fekve is kegyetlenül fájt, de aztán el tudtam aludni, aludtam egy órát. Újabb kínkeserv, amíg kimásztam az ágyból. A fájdalmat most pontosan éreztem: a gerinc alsó szakaszából indult és sugárzott mindenfelé. Pontosan az a pont ez, amit a kőzúzáskor is éreztem, akkor olyan volt, mintha itt lenne a drót alja, amire felfűzve az összes belső szervemet a gyomromon át ki akarnának hirtelen rántani minden egyes ESWL-ütésnél. Telefonált a húgom, volt/van hasonló gondja. Sokat beszéltünk (mindig tud elgondolkodtató-segítő dolgot mondani). Aztán elővettem a júniusi CT leletemet, mert emlékeztem, hogy a vesekő és a vesekehely-robbanás mellett mást is mutatott. (Hja, vannak cifraságok...) Aztán megtaláltam: spondylosis min. grad. Azaz enyhe fokú csigolyakopás. Riasztottam egy gyógytornász (is) ismerősömet, utánaolvastam a neten is, és délután 3-kor már bevettem egy fájdalomcsillapítót (ami minimálisan segít...). Most komolyan: mi jön még?
