Borzasztó gyorsa eltelt a hétvége. Ma reggeli után visszamentem a szobába, ledőltem, és azt éreztem: na mostantól tudnék pihenni, igazán kikapcsolni. De csomagolni kellett és kicsekkolni.
Hőgyésznek vettem az irányt (nagyon közel van), bementem keresztanyumhoz. (Megint isteni ebéddel várt, és két zacskó paradicsommal és két zacskó sütivel indultam tőle haza, itt is nagyon köszönöm!) Nem mentem most át Tamásiba a temetőbe és Hőgyészen sem voltam, mert a húgomék tegnap csináltak nagy túrát és voltak mindenkinél.
Pénteken, odafelé csak Pécsig háromszor jelezte az autó, hogy fáradt vagyok, tartsak pihenőt. Amióta nálam van, ez az egy piros veszélyjelzés villog benne, szinte folyamatosan... Érdekes: hazafelé egyszer sem villant fel. Ezek szerint még egy gép által is érzékelhető, hogy azért nagyon jót tett a hétvége.
Hazaérve bankos levél várt és írt a húgom írt, hogy emlékeztessen közüzemi meghatalmazások nyomtatására. Hja: visszacsobbantam a hétköznapokba...
Holnap megint nagy nap lesz. Utoljára megyek fel anyu lakásába, délután megyünk aláírni az adásvételi szerződést.
