49 évig gyűlt össze a család mamiék házában Hőgyészen karácsonykor. Amíg dédapám is élt, 11-en ültünk az asztalnál. Az utóbbi jó néhány évben már kevesebben, de 7-8-an még voltunk. Borzasztóan hiányzik, borzasztóan hiányoznak...
Idén meseszép fenyőt vásároltunk. Elkezdtem díszíteni tegnap, nem volt hozzá meg a hangulat. Volt valamilyen. Jött M.: Szaloncukor nem is lesz rajta? Ami illett volna hozzá színben, abból csemegéztünk eddig, nem lett volna elég. Így kibontottam a sárga színű papírost, az került a fára. Ha már ilyen "idétlen", gondoltam, hogy felteszem a fa díszeket is, ezeket még B., egy nagyon kedves, Németországban élő rokonunk hozta egyszer ezer éve mamiéknak ajándékba. Került még rá ez-az. Na ilyen szedett-vedett fánk sem volt még.
Tegnap este M. elővett néhány "buli-fényt", van hópihés is, elnevedgéltünk rajta, egyébként tényleg szép.
Amikor reggel felébredtem, ránéztem a karácsonyfára és egy szép fát láttam.
Tegnap este halászlevet ettünk, M. főzte és nagyon finom volt. Mára M. tálat rendelt, így nem kellett főzni. Jó is volt így, ma szinte egész nap pihentünk-punnyadtunk, filmeztünk. Elővettem tegnap is és ma is a -nálunk- híres arany szélű tányérokat és az ünnepi evőeszköz készletet, és feltettem a tavaly vásárolt karácsonyi terítőt (amit tavaly még nem voltam képes megtenni, akkor anyu terítője volt az asztalon).
Készítettem egy sír díszt. Olyat, amilyet anyu szokott. Holnap temető-körút.
