Szombat. Végre hétvége. Persze elfelejted az ébresztőt leállítani, így kelsz a szokásos munkanapi korai időpontban. Vagyis nem. Kinyomod és visszaaltatod magad. Jesz, Másfél órát ráhúzhattál a megszokottra.
Kezdésnek tusoló vízkőtlenítés. Majd reggeli. Aztán főzés.
Át A-hoz gyalog, fel a másodikra, ami most iroda szinte, mert telefonos ügyintézés majdnem délig. Gyalog vissza, útközben bolt: kártyával olcsóbb a pur kenyér.
Haza, fel a harmadikra, ebéd.
Délután Pécs. Kis kilátó nagy emelkedővel, sok lépcsővel.
És köddel, de így is szép.
Innen légvonalban pár szárnycsapás lenne a Frei, de azért az úton megyünk, kocsival a kávézóba.
Útközben M. unszolására bemegyünk két boltba, konkrét céllal: a lehető leghosszabb kabátot szeretném, mert minden télen szétfagynak a combjaim és a lábaim. Találunk is elfogadhatót jó áron.
Séta a dombra.
Ott a kedvenc: a Cannes-i fagylaltkávé.
Pécsen szinte tiszta idő a városban, az autópályán nagy köd.
Itthon már csak punyi. És hamarosan alvás.
Holnap Hőgyész. Így, ebben a formában utoljára. Anyu jövő héten költözik. ( 😊😢 )
