2017. április 28., péntek

Itthon, 1. nap


Hazatérni annyi, mint szembenézni mindazzal, amit magad mögött hagytál.


Durica Katarina



G. épségben és gyorsan hazahozott. 17 fokkal volt melegebb a munkahelyinél és ezer fokkal érzem jobban magam.



Amikor két hete kimentem, még át lehetett látni a szomszéd házakig, alig növögettek a levelek. Ma pedig csodás, dús zöldben pompáznak a lombok. Szeretem.

M. feljött, megbeszéltük, hogy főz nekem vacsorát. Kolbászos rántottát kértem, és mennyei volt, köszönöm! Sok minden történt, V-val és K-val egyeztetek még találkozót a hétvégére, átszámoltam az anyagiakat, a fél cuccom kipakoltam, másra nem vagyok ma képes, alvás lesz ebből, korai. Saját ágy, saját ágynemű, itthoni levegő... Szeretem.

Holnap sok dolgom lesz, a vasárnap -talán- lazább. Vannak terveim, de egyelőre nem tudok gondolkodni. Kell egy kis idő, amire kialszom magam és amíg az agyam regenerálódik. És van min gondolkodni. Kaptam két itthoni álláslehetőséget. Egyik sem ideális, de meggondolandó. Nem bonyolítom, nem részletezem, vagy egy órája írom már ezt a bejegyzést, majd' elalszom közben... Ha kicsit pihentebb leszek, szembenézek azzal, amit magam mögött hagytam.



Megtalálsz a Facebookon is: Boszorkánykonyha






Otthon

Az otthon az a hely, ahol az ember saját értékrendje uralkodik. Ahol magunk döntjük el, hogyan töltjük az időnket és mit kezdünk a tulajdonunkkal. Máshol nem így van.

Atul Gawande


Ausztria 14/15., azaz a hazautazás reggele


Nem kozmetikázom: nekem ez a legszebb nap két hét után/óta.

Fent voltam hajnali 3-kor: mehetek haza! 😊
Felkeltem fél 6-kor: anyám, tényleg ma megyek haza! 😊😀

Hihetetlen, mennyi mindent kell itt az utazás reggelén gyorsan, "titokban" elintézni. Lopva, csendben, lábujjhegyen, óvatosan, amíg A. alszik. Nem tud a váltásról. A saját érdekében. Mert hogy néz már az ki, hogy én csomagolok, pakolok, hazautazom, ő meg nem mehet haza...

Ágyneműhúzás a kolleganőmnek, mosást kivinni, haj, "smink". Tusolás. A maradék cuccok csomagba. A csomagok kicsempészése a kapuhoz. A lehető leginkább nem feltűnő zugba, ha A. felébred és kijön, ne az legyen az első kérdése, hogy "Hova mész? Te mehetsz haza?!?!". Konyhapénz összesítés, öltözés, gyors bolt, hogy legyen V-éknak mára friss pékáru, ne bolttal kelljen kezdenie. (Tegnap főztem mára is.) És minden lépésnél figyelni, A. ébred-e már. Ha felkel, változik a program, akkor még ügyesebbnek kell lenni és közben ellátni a nénit.

Két-három óra még és jön a (meg)váltás. 😊

2017. április 26., szerda

Ausztria 14/12-13. kedd, szerda: naponta, többször

Kedd

A. éjjel megint nem, de reggel elég sokáig aludt, így volt időm torna és miegymás mellett lassan két hét óta először olvasnom kicsit a neten. Hihetetlen, milyen dolgokat találtam, például a ketogén étrend témakörében. Én se vagyok guru, no de amiket mások írtak! Komolyan mondom, csak azokat sajnálom, akiket érdekel a téma, de még újak benne, és kapásból ilyen totál fals infókkal találkoznak. Pl.: egyél sok rizst. De mindegy. Nem fontos.

A. ma iszonyatosan hisztis volt. Mint egy SS tiszt, ordította az -értelmetlennél értelmetlenebb- utasításokat. Volt egy olyan gond, amiben kikértem a lánya véleményét. Okos tanácsot kaptam: ne húzzam fel magam ezen -se-, mert egyáltalán nem fontos. És igaza van. Nem fontos.

Jött a fodrász. Szólt, amikor kávét kért, majd:
- Visszamehetsz a szobába, majd szólítalak...
Nem fontos.

Délután:


Rá egy órára:





Szerda

Nem tudom, mennyicskét aludtam, nem tudom, hány részletben. Egy demens az demens, Leírni nem tudom pontosan, akinek volt köze ilyen beteghez, az tudja, hogy hihetetlen és lehetetlen állapot.

Tegnap este fizikailag jól voltam, csak iszonyatosan fáradt és álmos, lassan második hete katasztrófák itt az éjszakák, és hozzáteszem: a nappalok is. Az idegeim? Már szót se találok arra, mennyire nincsenek. Pedig nagyon sokat tanultam itt, nagyon sokat változtattam a mentalitásomon, a demenciához valló hozzáállásomon. Mégis, mivel más ezt -elmondása szerint- bírja, néha úgy érzem, valamit én nem csinálok jól. Talán be kéne jönnöm a szobába, becsukni az ajtót, bekapcsolni a rádiót és hagyni, hogy a beteg tomboljon. Nem ott ülni, nyugtatgatni, segíteni.

Napi szinten (!) többször (!) átgondolom ezt az egészet. Amikor ide kerültem (jesszus, fél éve), már az első, a legelső nap azt mondtam: én ide nem jövök vissza többet. Kértem is másik helyet (azóta is teszem, folyamatosan), azóta sincs. Naponta (!) többször (!) eldöntöm, hogy tényleg nem jövök vissza többet, örülök, ha a két hetet végig kibírom ép ésszel. Aztán leülök, naponta (!) többször átszámolom az anyagi lehetőségeimet. És átsuhan a fejemen, mennyire hatalmas baromság volt, hogy semmit nem spóroltam az előző három év kinti fizetéseiből. Majd jön a gondolat, hogy ott az életbiztosítás, ami azért havonta nem kis összeg, és ez kicsit megnyugtat. Majd megszólal a kisördög: ha idén havi szinten annak a biztosításos összegnek a négyszeresét (!) félre tudod tenni, akkor miért nem tetted meg előbb is? Ez igaz, hülye voltam, de a múlt elmúlt, ezen már nem tudok változtatni.

Semmi más bevételem nincs, mint amit itt keresek. Ebből kell finanszíroznom az otthoni két heteket és a havi, azaz négy hetes albérletet, mert bár két hétig nem vagyok otthon, a fűtésszámla, a közös költség, az albérleti díj egész havi. És bizony a fűtés szó szerint egy vagyonba kerül így, hogy nem lehet rajta állítani, megy, ha otthon vagyok, ha nem. Legalább a virágok nem fáznak...

Szóval számolok, karcsúsítok. Ha nem jövök vissza, három hónapig maradhatok otthon anyagi biztonságban, akkor viszont nullára futok. És sajnos nincs garancia arra, hogy lesz közben/addig/utána új munka. Úgyhogy nem tudom, mitévő legyek, de ez a helyzet itt így ijesztő.

(Még mindig részletekben írom a kinti bejegyzéseket. Egy mondat, kettő, amennyire idő-energia engedi. Ez is kusza lesz így, de hát ez van...)

Délben itt volt G., az ügynököm sok mindenről beszéltünk. Otthon még átgondolom a dolgokat, aztán döntök.

A vicc ebben az egészben az, hogy az én életemben nem ez a helyzet a probléma. Hanem egy probléma miatt kerültem -és kerülök újra és újra- ilyen nehéz és kacifántos helyzetekbe. Tök őszintén: talán olyan ez nekem, mint egy drog, ami egy időre elfedi, elfeledteti a valóságot...



Megtalálsz a Facebookon is: Boszorkánykonyha

2017. április 25., kedd

Reggeli mocorgó



- bemelegítés

- 1 p ugrókötél
- 15 válltól felnyomás
- 15 jó reggelt gyakorlat
- 10 fekvőtámasz
- 10 felülés
- 1/2 p plank
(4 kör)

- nyújtás

Megtalálsz a Facebookon is: Boszorkánykonyha

Bölcs

A derűs embereknek nem könnyebb a sorsuk, csak más szemüveg van rajtuk. 

Müller Péter




Megtalálsz a Facebookon is: Boszorkánykonyha


2017. április 24., hétfő

;)


Ausztria 14/11., hétfő

Tegnapi étek:




R: szokásos
E: zeller krémleves, sonkás rántotta
V: ld. tegnap

És végre néha, rövid időre besüt a nagy beton udvarba a nap, van egy kis remény, fény, élet, értelem a munkahelyemen.


Mai étek:

R: ld.tegnap
E: zeller krémleves, fasírt, cékla
V: ld. tegnap













Megtalálsz a Facebookon is: Boszorkánykonyha

Reggeli mocorgó


- bemelegítés

- 10 elemelés
- 10 felhúzás
- 10 döntött törzsű evezés
- 10 guggolás
- 10 válltól feltolás
- 1/2 p plank
(4kör)

- nyújtás

Mozgás összefoglaló (16. hét)

Tegyél minden nap valamit, ami közelebb visz a céljaidhoz.


16. hét
(Ausztria)
H
K
SZ
CS
 P

SZ
V

9.54km

- 11.35km
6.55km
- 14.14km
- reggel
- 6.25km
7.01km

- reggel
- 4.02km

Heti
58.86km

Összes
795.9km




Mozgás 1-2. hét itt
Mozgás 3. hét itt
Mozgás 4. hét itt
Mozgás 5. hét itt
Mozgás 6. hét itt
Mozgás 7. hét itt
Mozgás 8. hét itt
Mozgás 9. hét itt
Mozgás 11. hét itt
Mozgás 12. hét itt
Mozgás 13. hét itt
Mozgás 14. hét itt
Mozgás 15. hét itt


Megtalálsz a Facebookon is: Boszorkánykonyha

Bölcs

Zavard össze a világot, mosolyogj hétfőn! 






2017. április 23., vasárnap

Ausztria 14/10., vasárnap

Ó, igenigenigen: kétjegyű a letelt napok száma!! :)

Nem írom már, mi volt, mi nem, mennyire volt nyugodt/dilis a nap. Nem akarom újra átélni, nem így akarom kiadni magamból, dög unalom lehet olvasni is, hogy fáradt vagyok, hogy nem bírom, ahogy győzködöm magam, hogy majd elmúlik...

Nem bántani vagy büntetni akarom magam azzal, hogy olyan helyen dolgozom, ahol kegyetlenül nehéz. Bármikor azt mondhatom: oké, ennyi volt, nem jövök ide vissza többet. Persze, hogy biztosan van másik munka, másik ügynökség, viszont a mérleg másik serpenyőjében ott van, amit tavaly ilyen tájban átéltem: kölcsönökből finanszírozni az életem, olyan keveset keresni, ami egyszerűen szégyen, nem enni, spórolni minden csepp vízzel, éjjel már nem olvasni, mert az áram is pénzbe kerül...

(Megjegyzés a tavalyi, otthon dolgozós életszínvonalamhoz. Megkérdeztem a könyvelőmet, R-t (persze, hogy nincs könyvelőm, R. volt osztálytársam és könyvelő), kell-e otthon adóbevallást készítenem, mert hogy dolgoztam otthon is tavaly. Felvilágosított, hogy az otthoni, alkalmi bejelentéses munka nem számít (!). És A., aki jogász, felvilágosított, hogy én jogilag be sem tettem a lábam a két mohácsi munkahelyemre. Szóval feketén kerestem a pénzt a főnökeimnek úgy, hogy jogilag ott sem voltam... Magyarország, én így szeretlek.....................................................)



Megtalálsz a Facebookon is: Boszorkánykonyha

Reggeli mocorgó


-bemelegítés

- 10 felülés nyújtott láb
- 10 felülés hajlított láb
- 10 felülés váltott lábnyújtás
- 10 felülés törzsfordítással
(4 kör)

- nyújtás


Megtalálsz a Facebookon is: Boszorkánykonyha


Bölcs


Megtalálsz a Facebookon is: Boszorkánykonyha

2017. április 21., péntek

Ausztria 14/8., péntek

Reggeli mocorgó itt


Az elmúlt pár napban próbálkoztam hagyományosabban enni. Nincs orvosilag igazolt cölliákiám, sem tejérzékenységem, viszont tény: nem tudom megemészteni a lisztes dolgokat és a tejeseket. Irtózatos tüneteket produkálok tőlük. Időről időre megpróbálom, hátha elmúlik, hátha ehetek néha olyat is, amilyeneket már nagyon régóta nem. A tejtermékek közül a vajat és a sajtot bírom, de ezeket is csak kis mértékben. Egy gyümölcsjoghurttal próbálkoztam: nem volt jó ötlet. Hasmenés, gyomor-, bélgörcs, irtó bűzös és sanyargató bélgázok. Vajas-lekváros zsömle és barna kenyér: gyomorgörcs, hasmenés. Csoki: hascsikarás, hasmenés... Úgyhogy egyelőre nem próbálkozom, mától visszaállok azokra az ételekre, amiket meg tudok emészteni.

R: 2 vajas-paprikás kenyér, keto kávé
E: zöldség krémleves, párolt hús, zöldség
V: sajtkrémes és sonkás-paprikás kenyér





Ja, és kimenő este (!) negyed 10-től 10-ig... No komment.

6 km.


Megtalálsz a Facebookon is: Boszorkánykonyha

Reggeli mocorgó


- bemelegítés

- 10 padra (ágyra) lépés, térdhúzás
- 10 tricepsz hajlítás súllyal
- 10 tárogatás gumikötéllel
- 1/2 p plank
- 20 páros térdhúzás padon (ágyszélen) ülve

(4 kör)

- nyújtás.


Megtalálsz a Facebookon is: Boszorkánykonyha

2017. április 20., csütörtök

Ausztria 14/7., csütörtök

Reggeli mocorgó itt


A nap hajnali 2-kor kezdődött, ágyneműcserével. Aztán reggel újra. Majd A. totális bekattanásával folytatódott. Tudtam, hogy beugrik a lánya ma, így előre örültem és nagyon vártam, hátha kimehetek egy órácskára. Jött is a lánya, és hatalmas szerencsémre elvitte magához A-t. Így lett egy hosszabb kimenőm, ami nagyon-nagyon jól jött már.

Két kis túrát tettem, egyet északnak, a másikat nyugatnak.

Aztán volt még kis időm, aludtam volna egyet, végre nyugodtan, tévéordítás, nyüszítés, telefonálgatás nélkül, de nem ment, akkora jövés-menés volt az udvaron...

Iszonyatosan jött vissza a néni, mint ahogyan elment. De megoldottam.



Mai összes: 14km.


Megtalálsz a Facebookon is: Boszorkánykonyha

Kimenő, 2. kör

1. kör itt

Fáradt voltam már és iszonyatosan hideg volt szél, így eleve kisebb távot terveztem be.






Igazi csoda, hogy tudtam párat fotózni, az még nagyobb csoda, hogy sikerültek is a képek, mert a szél miatt minden meglehetősen hevesen mozgott.


Egy nyulat sem láttam, fáztak biztosan, csak három őz rohant át előttem a földeken.


Frissen vetett krumpli:





Nagy szerencsém volt, hogy nem esett az eső, bár végig nagyon lógott a lába.


A 7.5 km után ez az 5 bőven elég volt.

Megtalálsz a Facebookon is: Boszorkánykonyha