Újabb reggel, új nap, újra korán ébredtem, újra nézem a motivációs mappámat. Mert tegnap pihenőnapom volt, már ami az edzést illeti, és nem is igen lett volna alkalmam nem betartani. Hiszen délutánig továbbképzésen voltam, aztán M. hívott meg egy késői ebédre, majd estig megbeszélésen voltam.
A programom mától szörnyen bizonytalan, ami biztos: ma is és szombaton is dolgozom, erre jön egy melós hivatali megbeszélés, de ez nem fix időpontos, így igazán előre tervezni megint nem tudok. Ebből következik, hogy ha edzeni akarok, azt meg kell csinálnom reggel. Így, a hét vége felé ez már szép kis mutatvány, mert oké, ma korán ébredtem, de azért vekkerre kelni hajnalban, amikor 4-5 munkanap után azért már meglehetősen fáradt vagyok...
De hát itt van sok ember, akik két gyerek mellett tutira minimum annyira fáradtak, mint én vagyok, mégsem
hallottam tőlük soha, hogy sorolták volna a kifogásokat, miért maradt el az edzés...
Az eredmény pedig nem maradt el.
Csodálattal nézem a képeiket, és sok erőt adnak ahhoz, hogy ma reggel (is) nekiálljak, átöltözzek, és munka előtt megcsináljam az edzést.
Igazi példaképek ők, amit köszönök!! :)
