2019. május 19., vasárnap

20. heti összefoglaló

1. hét összefoglaló itt
2. hét összefoglaló itt
3. hét összefoglaló itt
4. hét összefoglaló itt
5. hét összefoglaló itt
6. hét összefoglaló itt
7. hét összefoglaló itt
8. hét összefoglaló itt
9. hét összefoglaló itt
10. hét összefoglaló itt
11. hét összefoglaló itt
12-13. hét -
14. hét itt
15-16. hét -
17. hét itt
18. hét -
19. hét itt

Az áprilisom teljes mértékben így telt. Sőt a szám a hónap végén még emelkedett is.


Olyan dolgok történtek, amiket magam sem, vagy csak nehezen hinném el, ha valaki nekem mesélné. Úgy konkrétan hiába terveztem el a legapróbb dolgot is, még az sem jött össze. Aztán már semmit nem terveztem, elegem volt, feladtam, igyekeztem lépést tartani magammal, na az sem volt túl eredményes.

Áprilisban iszonyat össze-vissza ettem. Éreztem is magamon. Aztán először ezt is feladtam: fánkon fogok élni és ezer kilósra hízok!- ez sem érdekel! Ó, dehogy nem... De a felkúszó kilók és a mérleg látványa messze eltörpül valami mellett: nem mindegy, hogy érzem magam, ha van akármekkora apróság is, amit megtehetek magamért. 

Kerestem valamit a neten és totál véletlenül belebotlottam egy régi blog-bejegyzésembe. Mintha valaki más írását olvastam volna. Az a nő ha nem is volt tele energiával, de mégis majdnem minden nap mozgott. Edzőterembe járt. Nem keresett kifogásokat. Előre dobozolta a napi betevőjét. Tök jó ötletei és receptjei voltak. Jesszus, azért annyira régen nem volt ez, hogy ekkorát változzak, hogy most magamra sem ismerek!! Nem agyaltam ezen (sem), mindez csak átsuhant az agyamon. És nekem ezek az átsuhanó gondolatfoszlányok mindig helyes utat mutatnak, de csak valahol mélyen belül, először sokszor nem is jut el a tudatomig.

Kellett pár nap, amire megérett a gondolat. Egyik reggel munka előtt kinyitottam a hűtőszekrényt. Elővettem a mappát és főztem jó néhány tojást. Hogy az minden eshetőségre jó lesz bármelyik étkezésnek, ha lusta lennék készülni, vagy ha épp közbejön valami. Láttam reggel, hogy van a fagyóban hal. Szuper, vacsorára sült hal lesz. És majdnem minden nap azt is ettem. Sőt hazafelé salátát is vettem, és -habár nem szeretem a zöldséget, de azért megeszem, meg a hal magában azért nem olyan nagy szám- salit ettem a vacsorához.

Egész héten nem ettem mellé (=nem ettem olyasmit, amit nehezen vagy nem tud feldolgozni a szervezetem), és láss csodát: legalább fizikálisan sokkal jobban voltam mint előtte.




Heti haladásom 18km, eddig idén összesen 822km-em van.

Megtalálsz a Facebookon is: Boszorkánykonyha