R: 2 vajas-paprikás kenyérkém, keto kávé
E (anyuéknál): 2 nagy tányér húsleves (szerintem az anyukák húslevese testet és lelket gyógyító), fasírt, krumplipüré, cékla, főtt tojás
Du: pár csörögefánk, ropi (nem ettem sokat, a hasfájás sajnos így is garantált volt (liszt))
V: rumos csoki
Anyu megbjútizta a hajamat (befestette).
Amikor anyuékhoz autóztam reggel, felhívtam, hogy ha mami misére szeretne menni, öltözzön, hamarosan ott vagyok, elviszem. (Kábé 5 éve vezetek, ez idő alatt talán, ha 3-szor telefonáltam vezetés közben.) Mami teljesen el van foglalva a hajnövesztéssel (irtó nagy figura, 87 évesen kitalálta, hogy akkor ő most megnöveszti a haját), ma nem ment(ünk) misére.
(A szokás szerint issssteni) ebéd után bevillant, hogy lassan 7 éve már, hogy megvan az autóm, de anyu még ki sem próbálta. Régen nagy pilóta volt, imádott vezetni és jól is csinálta. (Habár neki nincs autója, a jogsiját mindig megújíttatta.) Na, mondom, vegyél cipőt, fogd a jogsit, megyünk vezetni. Hát nézett nagyot! Elmondtam, mire figyeljen (sportosan feszes váltó, van 5. sebességfokozat), kiálltam az útra, helyet cseréltünk, mehetünk. Kicsit az utcájukban vezetett, aztán felvittem a Dózsa utcába, az hosszabb, az is egyenes és nincs forgalom, ott ki tudta próbálni az ötödiket is. Vagy húsz éve nem vezetett, jó volt látni a volánnál, és nagyon ügyes is. Ha nyerek a lottón, kap egy kis autót, az tuti, aztán gyakorlás után autózhat kedvére.
