Kábé három éve történt, amikor elhasználtam a speizomból az utolsó adag finomított cukrot és fehér lisztet. Ma már egyáltalán nem használok lisztet, se teljes kiőrlésűt, se csökkentett szénhidráttartalmút, csak és kizárólag magokat, amiket én darálok le itthon "lisztté".
Idén tavasszal beláttam, hogy nem szükséges, és nem is szeretnék tovább szenvedni a tejtermékek okozta folyamatos hányástól, hasmenéstől, kiütésektől: kiiktattam az étrendemből a tejtermékeket (
itt is írtam róla).
Most pedig eljött az ideje, hogy kidobtam az ajándékba kapott és ajándéknak szánt édességeket.
Kekszek, csokik, isten véletek, ágyő, kuka! Ha már magamat nem mérgezem, másokat sem fogok. És itt szeretném megjegyezni, hogy ezentúl nem fogadok el junk ajándékot, még ha elvileg nem is szabad nézni az ajándék ló fogát. Lehet megsértődni, lehet meg nem érteni, lehet puffogni és dohogni, érzelmileg zsarolni, meg sem fogom hallani. Nekem elég bizonyíték a saját életminőségem arra, mennyivel jobb, ha az ember odafigyel az életére és az ételére, és hogy milyen minőségi változást hozott a cukor, a liszt, a tej elhagyása. Akinek konkrét bizonyíték kell, fogyassza csak tovább ezeket, aztán számoljon a következményekkel. M. egyik napról a másikra lett cukorbeteg, és az étrendje első pontja, hogy nem fogyszthat tejtermékeket, finom lisztet. Ha még ez sem elég bizonyíték, akkor hajrá, cukorra, lisztre, tejre fel! De én ebben nem vagyok hajlandó részt venni.
