Pahla B. Mini challenge 2019/2. hét

Pahla B. Mini challenge 2019/1. hét itt

Katt erre a linkre, ott az edzés képre, amit kiválasztottál.

Tavalyi edzései 1-12. hét itt

Megtalálsz a Facebookon is: Boszorkánykonyha

1. hét összefoglaló

Kedd, január 1. 

Kezdő (vágó? 😂 ) súly: 66.7kg.

R: -
E: 2 vajas-paprikás kenyér, keto kávé

Du.: töltött káposzta

V: az ebéd másik fele

Mozgás:

- Pahla 2019/1. hét hétfő (mindhárom videó)

- 9km

Szerda

R: rántotta, bacon, némi bogyós gyümölcs, kávé
E: sült csirke, bacon, saláta fokhagymaszósszal
V: tonhal saláta

Mozgás:
- Pahla 2019/1. hét 2. nap (1. oszlop)
- 10km

Csütörtök

R: palacsinta, áfonya, tejszín, kávé
Délelőtt: sajt, dió
E: zöldség krémleves, kéksajtos csirke (1/3 rész sajt, 2/3 rész kéksajt)
V: rántotta, bacon, áfonya
Este: 1 Protein kex (8g CH)

Ha édes kajával kezdem a napot, az nincs rám jó hatással. Ennék egész nap. Nem azért, mert éhes vagyok, hanem csak úgy.

Mozgás:
- Pahla 2019/1. hét 3. nap/1.
- 10km

Péntek

R: rántotta, áfonya, bacon, kávé
E: babgulyás, lángos, mini gesztipüré
V: kalács

És anyuéknál megint ott volt Cicmó, ez a végtelenül tüneményes, dorombolós, cukifalat cicus.

Mozgás:
- 6km

Szombat

R: 2 szendvics, kávé
E: 3 palacsinta (csütörtökről), tejszín
V: babgulyás, lángos

Mozgás:
- 9km

Ez a hét így szép és jó. Hiszen itthon vagyok. Konkrétan mindenre tudok időt szakítani/szánni, amire szeretnék. A "muszáj" dolgokon kívül teremtettem időt főzésre, boltra, tornára. Nem kellett szinte percre pontosan megterveznem a napjaimat. Nem dolgoztam, nem értem haza későn, hulla fáradtan. Az igazi kihívás az, ha a kis egyszerű dolgaimat munkanapokon is folytatni tudom. Tudom, hogy képes vagyok rá, hiszen hosszú időn keresztül, majdnem folyamatosan évek óta csinálom. Csak tudom, mennyire nem egyszerű. De igyekszem elhitetni magammal, mivel minden fejben dől el, hogy ez nem is olyan nagy vaszizdasz.

Vasárnap

R: 2 vajas-paprikás kenyér, kávé
E: rántotta, sajt
V: sült hal, saláta, csokokrém

Mozgás:
(majd nap végén írom)

Heti záró súly: 66.7 ---> 65.3kg

Megtalálsz a Facebookon is: Boszorkánykonyha

Új év

Január elseje van. Nincs újévi fogadalom. Nehéz évem volt, az első fele inkább lelkileg, a második  főleg fizikailag. És egyik sem múlt el még teljesen. Örülök, hogy december közepe óta nincs folyamatos hányingerem és ételundorom. Tanulom újra magamat, mert el kellett fogadnom, hogy a "minden változik"-ban én is benne vagyok, ha tetszik, ha nem, sokat változom.

Nem döntöttem étrend mellett, hiszen mint írtam is: tanulom magam. Igyekszem úgy enni, ahogy nekem jó. Az étrendem nem lesz "keto" vagy "szénhidrát alapú", arra mindenképpen figyelni fogok, hogy jóL legyek, és hogy ne etessem a testem, amikor a lelkem éhes.

Nem fogom túltervezni magam idén sem, de tapasztalom, hogy ha nincs dobozolva a napi betevő munkanapokon, akkor annak nincs jó vége. Szóval figyelnem kell arra, hogy legyen energiám felskiccelni, mit fogok enni, elmenni a boltba, elkészíteni és dobozolni.

Mozgásban amíg lehet, marad a futás, mellé Pahla edzéseit választottam, mert nem túl hosszúak, változatosak, nincs tele ugrálással, és igazán értelmes dolgokról beszél egy-egy videóban.

De továbbra sem elemzem és dokumentálom túl sem az étkezést, sem a mozgást. És továbbra is megtalálsz a Facebook oldalon, a Boszorkánykonyha blogban.

Ami biztos: csak azt hozhatja el az új év, amit beleteszünk.

Nem ígérem, hogy heti/havi szinten jelentem a súlyomat (helyesen testtömegemet), mert egészen egyszerűen naponta hússzor elmegyek ugyan a mérleg mellett, de legtöbbször eszembe sem jut, hogy mérjem magam. Azért, ha lesz adat, leírom majd.

Egy hetes menüterv (keto)

Ketogén étrend: információk, receptek itt

Megtalálsz a Facebookon is: Boszorkánykonyha

Pahla B. Mini challenge 2019/1. hét

Katt erre a linkre, ott katt az edzésre, ami jön/amit választottál, már megy is a videó.

Itt 3 különböző edzést ad meg Pahla. Az 1. oszlop újaknak, a 2. oszlop futóknak, a 3. oszlop edzései haladóknak szólnak.

Tavalyi edzései 1-12. hét itt

Megtalálsz a Facebookon is: Boszorkánykonyha

Zárszó 2012-2018

2012-ben:

2013-ban:

2014-ben:

test:

lélek:

2015-ben:

2016-ban:

2017-ben:

2018:

2018: zárszó

Nem unalmas az életem. :) 2018-ra visszatekintve újra elmondhatom. Már az év eleje kalandosan indult. És amire nagyon sokszor gondoltam, amit ebben a májusi bejegyzésben írtam, nos, hát kértem és megadatott. Konkrétan július közepéig folyt az életem a maga megszokott, keszekusza rendjén. Mármint kínlódtam a dobozolással, az új munkahelyen, tanév végén már tudtam, hogy nem maradok itt, munkakeresés, egyebek. Figyeltem a kajára és mozgolódtam, leginkább maradt a futás és a séta, és a szervezetem csodásan követte az odafigyelést.

És látszott is a dolog, még ha csak apróságokról beszélhetek is. 

19. hét

Finomakat ettem, de mindig sóvárogtam azokra, amiket szeretek, csak a testem nem szereti.

De az élet ment tovább. És alakultam is ügyesen.

És akkor július 14-én történt valami, ami nem volt tervben. Senki nem tervezi, hogy úgy begörcsöl, hogy elviszi a mentő. Hát megtörtént. És ettől a naptól kezdve minden megváltozott. Folyamatos szédülés, hányinger, ételundor, folyamatos orvostól orvosig járás, rengeteg vizsgálat, gyógyszer-kúrák, nagy paksaméta lelet, mindez majdnem öt hónapig. Úgy, hogy minden lelet negatív. (Ami kis gixer volt, annak is utánajártam.) 

Annak ellenére, hogy nem vagy alig ettem, híztam. Aztán fogytam. És megint felment a mérleg, aztán le. Minden indok nélkül.

Közben munkahelyet is váltottam. Egyértelműen pozitív változás.

A mai napig nem derült ki, mi volt az a görcs júliusban. Senkinek nem kívánom, az azt követő hónapokat sem. De engem elég keményen megtanított arra, hogy az egészség mindennél fontosabb. A kinézetnél, az elveknél, a kilóknál, mindennél. Az év első felében rosszul voltam a plötyiségemtől, július végére már azt kívántam, bárcsak enni tudnék, bármit, kit érdekel, hogy nézek ki. 

Kegyetlen öt hónap után, rábeszélésre elmentem Dr D-hez, akihez öt hétig jártam akupunktúrára, és a panaszaim nagyon nagy része megszűnt. Olyan 90%-ban, ami szerintem fantasztikus. (Most szünetet tartunk, megnézzük, mire megy a testem egyedül, kezelés nélkül. Ha még szükséges lesz, januárban jöhetnek megint a tűk.) Visszakaptam a régi Timit, a 2010-est. Aki mindig éhes, aki bármit és bármennyit meg tud enni, aki az étel gondolatától is hízik. Konkrétan megkaptam nagy részét annak, amit májusban kértem, viszont annak ellenére, hogy a vizsgálatok során kiderült, hogy orvosilag nincs ételallergiám, nem vagyok glutén- és laktózérzékeny, a szervezetem továbbra sem tud mit kezdeni ezekkel (lisztes, tejes...), a tünetek megmaradtak. Ismerem a 2010-es Timit, és ismerem a 2018-ast is. Rengeteg tapasztalatom van az ételekkel, mozgásformákkal, úgyhogy ha a szervezetem is együttműködik, nem lesz gond a megszaladt mérleg egyensúlyba hozásával és a plötyiség megszüntetésével sem. 

De csak az ünnepek után. Most iszonyatosan élvezem, hogy tudok enni, hogy éhes vagyok és eszek, élvezem az illatokat, az ízeket, egy egészséges embernek ezek észrevehetetlen hétköznapi dolgok, én csak két hete kaptam vissza mindezt, élek is vele.

Sok problémával találkoztam idén is. De egyre inkább azt tapasztalom, hogy a gondok jönnek-mennek, az egyetlen dolog, ami "semlegesít", az én vagyok, a hozzáállásom, bizony nekem kell változnom, és akkor a felmerülő hasonló vagy ugyanolyan probléma már nem is probléma, nem megoldandó feladat, lufiként szétpukkan, eltűnik magától, megoldódik.

A sok probléma nagy része idén konkrét fizikai fájdalom. De még ha folynak is a könnyeim a testi fájdalomtól, akkor is úgy vélem: semmi nem olyan fontos, hogy túl nagy jelentőséget tulajdonítsunk neki. Sem a sajgás, hiszen vagy jobban fáj, vagy majd elmúlik, se a mínusz 10 fok, mert hamarosan nyár lesz, sem az, ki mit mondott, hiszen miért érdekelne bárkit a 6-7 milliárd ember közül egynek a véleménye. A betegségek jönnek-mennek. Igazán egészségesen szerintem nem lehet élni, hiszen a levegő, a víz, a talaj szennyezett, folyamatos 4G sugárzásban élünk, kikerülhetetlenül. Akinek erősebb a szervezete, tovább bírja, akinek gyengébb, az hamarabb kidől. Olyan, de olyan rövidke ideig lehetünk ezen a csodás bolygón, ezt a pár pillanatot tényleg arra kellene használnunk, hogy szép nyomot hagyjunk a másikban és magunk után. Az élet olyan, amilyen. Úgy jöttünk ide, ahogy vagyunk, kaptuk, amit kaptunk útravalónak. Ez így van jól, mert így van, nem máshogyan. Az egész annyira egyszerű. 

2018-ig 

- a Boszorkánykonyha blogra 2 020 000-szer kattintottak

- 119 rendszeres olvasója van

- a blog FB oldalát 3471-en kedvelitek

- 3350-en követitek.

Most is csak azt mondhatom: megtisztelő, köszönöm.

52. heti összefoglaló, 2018-ban az utolsó

Összefoglalók 1-32. hét itt
33. hét itt
34. hét itt
35. hét itt
36. hét itt
37. hét itt
38. hét itt
39. hét itt
40. hét itt
41. hét itt
42. hét itt
43.hét itt
44. hét itt
45. hét itt
46. -
47. hét itt
48. hét itt
49. hét itt
50. hét itt
51. hét itt

Karácsony hete.

Karácsonykor halászlé volt egy pici adag tiramisu.

Karácsony másnapján anyuéknál, húslevest, sült halat ettem és megkóstoltam egy-két sütit.

Pénteken jöttek hozzám a húgomék: sajtos csirke, sült krumpli, saláta.

A reggeliket sem bonyolítottam.

Hétvége anyuéknál. Itt volt terülj asztalkám, nagy, közös, családi étkezések. Két nap alatt sem ettem végig a menüt.

Egyszer sem ettem túl magam, szombat este ittam meggyes vodkát és pálinkát.

A haladás az év utolsó hetén is folyamatos volt. Még közösen is elmentünk sétálni, gyalog mentünk rokonlátogatóba és húgommal vasárnap misére is.

És jelentem, hogy azután, hogy 2016-ban haladtam 2016 km-t, 2017-ben 2002-t, idén, azaz 2018-ban december 30-án összegyűlt a 2018 km. :)

December 30.

A tegnapi vacsora után ma korán keltünk, reggel nyolckor misére mentünk Hőgyészen.

Aztán sétálni "A keresztig", amit a felmenőim (is) gondoztak nagyon sokáig, idén kidőlt (nekimentek traktorral), de helyreállították.

Utolsó közös ebéd.

És persze Cicmó, mindenki örömére.

Idén ott volt M., csatlakozott M. is, így a húgomat és mindkét gyerkőcét láthattam, anyu, mami, keresztszüleim, találkoztam unokaöcsémmel és Cs-val meg T-val, unokanővéremmel és családjával. Számomra a legnagyobb ünnep, ha együtt lehetünk.