Időjárás mindig volt, van és lesz, legalábbis a mi életünkben nagy a valószínűsége. Nyár van, a nappali hőmérséklet 30 fok felett. S habár hajnalban sincs hideg, és már kora reggel tűz a nap, úgy tudom, van egy célod. Szeretnél formásabb lenni, és ehhez az egyik mozgásformaként a futást/kocogást/aerob tevékenységet választottad. Ha tényleg fontos a célod, ha tényleg akarod a változást, képtelenség, hogy kifogás legyen, hogy most éppen nagyon meleg van. Hogy ki szeret korán kelni? Én bizony nem. Viszont ezeken a forró, nyári napokon esély sincs a napközbeni kinti mozgásra, hiszen kibírhatatlan és esztelenség is kánikulában kint lenni. Úgyhogy ma, az első szabadnapomon 14 nap folyamatos munka és egy hosszú, izzasztó hazaút után (úgy, hogy az éjjel alig aludtam valamit) felkeltem hajnalban és megcsináltam a tervezett 5 km kocogást. Korán volt? Igen. Tudtam volna még aludni? Igen. Meleg volt? Igen. Nagyon. De a nyújtás és tusolás után egy csupa mosoly boszi nézett vissza rám a tükörből, aki büszke arra, hogy felkelt korán és megcsinálta a tervezett mozgást, mert megint megtett egy lépést a célja felé. Ráadásul reggel 7-kor már indulhatott is a szokásos hétköznap.
Nyár van, iszonyat meleg. Gyorsan röpül az idő, hamarosan itt az ősz, akkor meg fújni fog a szél és esni fog az eső. Majd jön a tél: hideg lesz, hó, csúszik majd az út... Kifogást mindig lehet találni, de ha igazán szeretnéd megvalósítani az álmodat, ha tényleg eldöntötted, hogy megcsinálod, akkor a kifogások helyett csakis megoldásokat fogsz keresni és találni is. Sok sikert hozzá, hajrá!
Facebook oldal: Boszorkánykonyha
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése