Mit tud egy 20 hónapos baba?
"Mozgását tekintve Babád már nagyon ügyes, fut, lépcsőzik (lefelé még szüksége van kapaszkodóra vagy a segítségedre), rúgja és dobja a labdát. Csak győzz utána szaladgálni és szemmel tartani. Nagyon kedveli már ilyenkor a játszóterezést is.
Egyre többet találkozhatsz a rettegett hisztivel. Ezzel csak azt akarja számodra még világosabbá tenni, hogy Ő a legfontosabb. Legyél türelmes, és a lehető legnyugodtabban (akármilyen ideges is vagy) magyarázd el Neki egyértelműen, hogy nem szabad, sőt nem is kell ezt csinálnia. Figyelsz Rá, és igen, Ő a legfontosabb Neked. Néha a türelem nagy erőfeszítés, de jobb, ha próbálkozol, mert ha Te is agresszíven válaszolsz viselkedésére, fennáll a veszélye annak, hogy ezt a viselkedési mintát fogja elraktározni magában elfogadottnak és természetesnek.
Megjelenhetnek Babádnál a félelmek is (ágy alatti szörny, hangos játék, porszívó). Ennek az az oka, hogy az ismeretlen dolgokra ösztönösen félelemmel reagál, csakúgy, mint a felnőttek. Fantáziája nagyon színes és élénk, ami ugyancsak rátehet még egy lapáttal félelmeire (néha elég meglátnia egy árnyékot és máris beleképzel valami félelmetest). Nem szabad komolytalannak venned ezeket a félelmeket! Elég fárasztó lesz minden nap elkergetned az ágya alatt megbúvó szörnyet, de hidd el, Te vagy, aki ezt igazán megteheti, és így máris nagyobb biztonságban érzi magát a Kicsi. Te vagy az erős Anya, aki még a szörnyeket is képes elűzni, csak azért, hogy Drága Kincse nyugodtan aludhasson és biztonságban legyen.
A temérdek mennyiségű kérdésre is felkészülhetsz. A lehető legjobban szeretné megismerni a körülötte lévő világot, és Rád számít ebben leginkább, hogy a segítségére leszel. Nem azért kérdezget, mert idegesíteni akar, bár néha úgy tűnhet. A környezetét így ismeri meg, és közben nagymértékben fejlődik a szókincse is. Beszélgessetek sokat, mert így tanulja meg az anyanyelve mellett a társalgási szabályokat, és még bátoríthatod, ösztönözheted is a beszéd gyakorlására. (...)
Az elválással még most is elég nagy problémáitok lesznek. Ennek az az egyszerű oka, hogy ahhoz, hogy tökéletes biztonságban érezze magát Babád, Te kellesz Neki. Az, hogy bármikor odamehet, megöleled és tudatod Vele, hogy vigyázol Rá. Ha mégis el kell intézned valamit, vagy szeretnél kikapcsolódni kicsit, előre szólj Neki, hogy el fogsz menni, ahová Ő most nem megy Veled. Elköszönésnél legyél gyors és ne fordulj vissza az ajtóból. Ha sírva, aggódó arccal köszönsz el Tőle, joggal gondolhatja, hogy valami baj van, szörnyű helyen/emberre hagyod és vissza sem jössz. Mosolyogj és mondd, hogy semmi baj, hamarosan visszajössz, csak el kell intézned valamit, addig pedig játsszon egy jót." (forrás)
A mozgás területén már én is sokat fejlődtem és játszóterezni is szeretek. Büszke vagyok arra, hogy már csúszdázni is tudok. Régen ugyanis a hatalmas tomporommal beleszorultam és felhőtlen kacagás helyett óriási égés volt a dologból...
Nem vagyok már hisztis az élet-mód-váltásban. Tisztában vagyok azzal, hogy vannak könnyebb napok és bizony vannak nehezebbek is. Viszont tudom, hogy ekkor sem kell feladni, hiszen ez hamar elmúlik.
Sajnos vannak még félelmeim. De ezek inkább már csak kósza gondolatok. Csinálom a dolgom, edzek, eszem, aztán menet közben úgyis kiderül, ha valamit nem jól csinálok. Ami hatalmas dolog a blog 20 hónapos történetében, azaz az én életemben is, hogy leküzdöttem a mérleg-fóbiát. Nem ver ki a hideg veríték, ha rá kell állnom, mert tudom, hogy mit/hogyan ettem, tudom, hogy jó irányban haladok.
Még mindig temérdek mennyiségű kérdésem van, és kérdezek is. Hiszen vallom: aki kérdez, lehet, hogy hülye, de aki nem, az az is marad ;)
Az elválást nem lehet megszokni. Havonta négyszer utazom Ausztria és Magyarország között, kétszer az otthoniaktól búcsúzom. Ez nehéz, tudatosnak kell lenni és koncentrálni kell arra, hogy "csak" két hétig leszek távol. Kétszer E-től búcsúzom. Na, látnotok kellene azt a mennyei, boldog mosolyt, ami ilyenkor kiül az arcomra, letörölhetetlenül ;)
Leggyakrabban olvasott bejegyzések:
A Facebook oldalon 431 kedvelő.
Köszönöm! :)
Az elválást nem lehet megszokni. Havonta négyszer utazom Ausztria és Magyarország között, kétszer az otthoniaktól búcsúzom. Ez nehéz, tudatosnak kell lenni és koncentrálni kell arra, hogy "csak" két hétig leszek távol. Kétszer E-től búcsúzom. Na, látnotok kellene azt a mennyei, boldog mosolyt, ami ilyenkor kiül az arcomra, letörölhetetlenül ;)
Oldalmegjelenítések száma az elmúlt hónapban
|
23 714
|
Oldalmegjelenítési előzmények (összes)
|
332 889
|
Közzétett megjegyzések | 1511 |
Rendszeres olvasók | 74 |
Leggyakrabban olvasott bejegyzések:
2013 aug. 27
1167
2014 jan. 7
517
2013 okt. 3, 2 megjegyzés
462
2013 dec. 18
271
2012 aug. 9
236
2013 máj. 30
153
2013 szept. 24
126
2014 febr. 9, 2 megjegyzés
126
2014 márc. 5
123
2013 aug. 26, 2 megjegyzés
99
A Facebook oldalon 431 kedvelő.
Köszönöm! :)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése