Éppen szerettem volna lejegyezni, hogy a tegnapihoz képest valamivel könnyebb napom volt, de iszonyat, hogy minden nap más időpontban vannak az étkezések, pl. ma délután 3 órát sétáltunk, így este fél 8-kor volt csak a vacsora, már kopogtak a szemeim az éhségtől; és E. a héten harmadszor vette ki vacsora közben velem szemben az asztalnál a műfogsorát; és nagyon fáradt vagyok (...). Olvasgattam a neten, és találtam egy linket arról, hogy vannak ingyenes belépők családoknak múzeumokba. Elküldtem a testvéremnek, aki nagy boldogan írt vissza, hogy 3 programot is talált. (Itt van a link.) És ez, hogy valakinek örömet szerezhettem, még ha este 3negyed 10-kor is, felülírta az egész napomat :)
Séta közbenre vigyél magaddal zsebben is hordható vmiket....a legjobbak a magok. És picit egyél többet...kérlek...ha meg úgy érzed nem fér, akkor amit eszel, az legyen kicsit kalóriadusabb....
VálaszTörlésKókuszkenyeret terveztem magammal vinni :) Nagyon átment kaotikusba az evészet: minden egyes nap minden egyes étkezése más időpontban van, reggeli sokszor fél 9-kor, így már nem fér belém a tízórai, ebéd van, hogy 11-kor, van, hogy fél 1-kor, a vacsora egyszer fél 6-kor, máskor fél 8-kor. . . Tutira nem unalmas a szervezetemnek, viszont soha nem is tudhatja, mire számíthat. . . A mai esti vacsorát szó szerint úgy eröltettem le, mert mire hazaértünk a sétából (ami alatt kopogott a szemem már), egyáltalán nem voltam éhes. Holnap gyakorlatilag egész napra nem tudok tervezni, taxi, fogorvos a néninek, kezelés ki tudja, meddig, hazajövetel ki tudja, hogyan, mikor. . . Tényleg nem kifogásként írom, de nem egyszerű ez a dolog. Azért igyekszem. :)
VálaszTörlés