A gyomorrontásom óta (pedig az már vagy 3 hete volt) kicsit szétcsúsztak a dolgok. Az edzéssel is, a kajával is. Mert kitaláltam, hogy jaj, hát nem kell számolgatni, menni fog a kaja anélkül is. A nagy fenét. Igaz, hogy nincs is izzhon olyan, amit vétek megenni. Figyeltem az adagokra. De mégis: ez így még nem működik. Így mától újra számolok, ha tetszik, ha nem, leülök, tervezek. Pedig sokszor herótom van tőle. No és befittyent egy kis alapanyagváltozás is ugye: tejtermékek kiiktatva, avagy laktózmentesre váltva. No de a túrót hogy a túróba pótoljam és mivel? Ráadásul a laktózmentes cuccok a sima tejtermékeknél is drágábbak... Szóval van min gondolkodni, de elsősorban enni kell... Felfedeztem a tofut, ami jó fehérjeforrás, viszont drága és szója alapú, amiről nem tudom eldönteni, hogy jó-e, ha eszem vagy mégsem. Keresek, kutatok, tanulok...
Az edzések terén: nem fejeztem be a LMP-Insy hybridet, 1 hét lett volna még vissza. Nem bánom, mert nem ezen múlik, elérem-e a célomat. Egyelőre visszatértem az EAP-s edzésekhez: szuper jól átmozgat, erősít, és mivel márciusban csináltam utoljára, nagyon jól nyomon lehet követni a fejlődést. A számok magukért beszélnek.
Hamarosan a 40 nap vége felé közeledek, hát egyáltalán nem úgy indult, mint ahogy azt én elképzeltem (gyomorrontás, egy hétig szinte semmit nem ettem, aztán még egy hét lábadozás, katasztrofálisan kevés kaja, edzés alig), így egyszer már írtam: ha nem december 6-ra hozza a Mikulás az álomsúlyt, akkor majd meghozza a Jézuska :)
Na, komolyan: elmosogatok, aztán edzés. (És ebből a mosogatás az, ami számomra nehezebb...)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése