Kedd: főzés, strand, jel

Tegnap tettem el még lecsót.

Készült paprika krémleves is.

Ma egész délelőtt házisárkánykodtam, főztem zöldséglevest, borsófőzeléket, sárgaborsó fasírtot. Ebéd után M-val elmentünk Domboriba fürdeni.

A kiskocsi megállt 4.5 literes fogyasztásnál, eddig legtöbbször ketten utaztunk benne, eddig végig klímával használtuk, van benne csak város, van autópálya, minden, araszolgatás, 140-ezés is. Azért írom, mert így -páylán- Dombori oda-vissza az ingyenes stranddal olcsóbb, mint kettőnknek egy-egy belépő a mohácsi uszodába.

A strand Domboriban pedig egyszerűen mesés.

A múltkor nem, de ma sokszor eszembe jutott itt anyu.

Amikor hazaértünk, belenyúltam a zsebembe, és akkor jutott eszembe, hogy mit találtam, amikor a strandon átöltöztem bikiniből hazautazósba. Mondtam is M-nak:

- Nézd, találtam az öltözéskor egy szív alakú követ!

M: - Nagyi!

Igen: nekem is anyu jutott róla rögtön eszembe akkor.

Búza Edina : Amikor elmegyek  

Amikor elmegyek, én akkor is itt leszek.

Én leszek a sugallat, ki tanácsot ad szívednek.

Ott leszek az őszi szél süvítő hangjában,  

Melegítem kedves arcod a Nap sugarában.

Én leszek a felhő, amely öntöz a kertedben,

Ott leszek a folyóban, minden homokszemben.

Elbújok az erdő fái hajlongó ágában,

Virág leszek kis csokrodban, pillangó a nyárban.

Én leszek a kismadár, ki dalolva tovaszáll, 

Ott leszek a friss harmatban, hajnalnak hajnalán.

Rejtőzöm a hűs záporban, tavaszi szellőben,               

Rám találhatsz kicsiny gyermek csillogó szemében.

Nem érzed majd, de én mindig fogom kezed,

Bármi fáj lelkednek, együtt sírok veled.

Bánatban reménynek hívsz, boldogságban örömnek,

Örökké veled leszek, akkor is, ha elmegyek.