112. nap

Pünkösd.

Szabadnap.

Kirándulás.

Pécs.

Tettyei Mésztufa-barlang és Pintér-kert Arborétum.

Ebéd.

Haza.

Bibik:

A váll/lapocka körüli izmaim fájnak egy ideje. Tegnap estére úgy bedurrantak, hogy már ijesztő volt. Ma reggel kénytelen voltam a Flectorhoz folyamodni, a jobb oldalon segített is, a bal oldal még sajog.

Már reggel éreztem, hogy valami "furcsa". A tettyei barlangból kijőve pedig pontosan tudtam, mi ez: mensi görcs. Azonnal jött, roppant hevesen. Persze rögtön bekaptam egy fájdalomcsillapítót, de annak idő kell. És még hátravolt az Arborétum. Hegynek föl. Csupa lépcső. A tizedik után le kellett ülnöm. Még ültömben is úgy éreztem: menten elájulok és elhányom magam. Ilyenkor annyira gyenge vagyok, hogy még az ülés is nagy fizikai megpróbáltatás. Csak ültem, pihegtem. M. addig megnézte, milyen messze az Arborétum. 500 méter. Jézusom, kettőt se tudok lépni, nem hogy 500-at! Oké. Nyugi. Elmúlik, jobb lesz. Kis idő után jobb is lett. Megint pár lépcső, megint leültem. Így ment végig. Az Arborétumban már az elején kimerültem. De nagyon lassan ment a haladás. Egy kis pavilonig, mert onnan már csak lépcsők voltak, csak felfelé. M. ment, én pihegtem a pavilonban. Így sajnos kihagytam a szuper panorámát, de majd legközelebb. Lassan kezdett hatni a gyógyszer. Kifelé, aztán lefelé már valamivel könnyebb volt. Csak a lábaim remegtek, nehéz ilyenkor függőlegesen megtartanom a saját súlyomat. (Érdekes, hogy tavaly, szinte napra pontosan egy éve az óbányai túrán jártam ugyanígy. Akkor nem hatott a gyógyszer, akkor sokkal rosszabb volt.)

Vállveregetés:

Ha mensi, akkor nálam zaba. Leginkább édesség, ha az nincs, akkor bármi, ami cukros, lisztes, harapható, rágható... Régóta néztem be arra a helyre ma először, ahova "magam elől szoktam eldugni" dolgokat. Megláttam a Mozart Kugelt, van ott még csoki, amit névnapomra kaptam, de még csoki mikulás is decemberről. A nyitás lendületével be is csuktam a titokhelyet, fogtam egy marék mandulát és elropogtattam. (Tényleg fejben dől el.)

Véleményváltozás:

Ahol az ebéd volt (kép fent), ettem már. A menü oké volt, de az utolsó csirke gyros valami botrányos volt. Ma viszont csillagos ötöst kapott az ebéd. És végre nem mindenféle tejföllel, joghurttal, szósszal leöntve hozták a salátát, hanem sózva volt, csöpp olajjal, és valami eszméletlenül finom, frissen vágott fűszernövénnyel megszórva. 

R: keto kávé

Délután: grill sajt salátaágyon

Később: a 2. keto kávé

Este: marék mandula

Mozgás: 3km