Kedden még rosszabb. Már egyáltalán nem bírtam gondolni sem a kajára. Csak a fehér szőlőt kívántam.
Szerdán volt a legrosszabb a gyomrom, már majdnem egy hete. Délelőtt még a vizet sem tudtam meginni. Délután aztán kezdődött a fehér szőlő. Vagy egy kilónyit megettem. És estére sokkal jobb lett a gyomrom, tudtam, hogy ma már próbálkozhatok értelmesebb étellel is.
A sok szőlőtől hordónak képzeltem és éreztem a hasamat. Vagyis présnek. Estére forrni kezdett a must bennem, hihetetlen mennyiségű és minőségű gázt produkálva. Úgy fortyogott, mint Hókuszpók üstjében a lé, amiben aztán sosem sikerült a törpöket megfőznie. Maga a must szépen távozott, aztán késő este az első adag héj is. A második adag pontban éjfélkor keltett fel az alfa állapotból. De aztán csönd lett, én pedig aludhattam végre nyugodtan.
Majdnem kerek egy hét gyomor-mizéria után ma már képes voltam kinyitni a hűtőszekrényt és lecsekkolni, mi is van itthon. Bacon, tojás, vaj, zöldség, zsír. Szuper. Csak valami salátát kell majd vennem, mert az ugye kell. Nem mertem még elereszteni magam, és habár elvileg mindent szeretek, amit ma ettem, étvágyam még nincs és az ízeket sem érzem igazán. Végül vettem salit, de rá sem tudtam nézni...
Az edzés megvolt reggel, délután még kis séta is a Duna-parton.
Az edzés megvolt reggel, délután még kis séta is a Duna-parton.
Reggeli: bacon, rántotta
Ebéd: indiai zöldség ragu, sült hal
Vacsora: bacon, rántotta
Mozgás: reggel súlyzós, délután séta
Facebook oldal: Boszorkánykonyha
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése