2014. szeptember 3., szerda

Dobozolás

Sokszor felmerülnek a kérdések egy életmódváltás kapcsán: mikor készüljek? Mikor főzzek előre? Hogyan csináljam? Aztán jönnek a kifogások: nekem erre nincs időm, de hát ott vannak a gyerekek, de a férjem máshogy eszik...

Egy valamit biztosan tudok: változás nem fog bekövetkezni változtatás nélkül. Ha kitűzted a célt, ha biztos vagy benne, hogy el szeretnéd érni, akkor abban biztos vagyok, hogy hajlandó vagy ezért tenni is.

Leginkább fogyni vágynak emberek, de van, aki allergia, betegség miatt kényszerül életmódváltásra. A kaja alap, így aztán szép lassan nem árt megtanulni dobozolni.

Jómagam már vagy három éve élek dobozokkal. És egyre inkább ragaszkodom hozzájuk. Eleve azért, mert amit én főzök, az nemcsak hogy finom, hanem pontosan tudom, mi van benne: no liszt, no cukor, no maggi kocka, no ízfokozók, no tartósítószerek... Ráadásul az előzetes időbefektetéssel, az előre készüléssel nagyon sok időt, energiát lehet spórolni a rá következő napokban. És aki ennyit jön-megy, utazik, mint én, nagyon örül, ha egy hirtelen jött utazás alkalmával csak meg kell fogni a hűtőszekrényben várakozó dobozokat és indulni.


Még teljesen más étrenden voltam, de dobozoltam munkába (akkor még tanítottam) 2012. októberében.











2013. februárjában már Ausztriában dolgoztam, és már akkor is csomagoltam az útra.











Dobozolás 2013. szeptemberében hétvégi kiruccanáshoz és egy délutáni utazáshoz:


De amikor előre bejelentett vendégek érkeztek, akkor is 2.5 napra előre dobozoltam, hogy ne a saját kajám miatt kelljen aggódnom, hogy tudjak figyelni a vendégekre, hogy jöhessünk-mehessünk.


Azóta is tart ez a dolog. Mert tapasztalatból tudom, hogy megéri. Mert bevált. Mert tudom, mit akarok, és tudom, hogy ezért tennem is kell.

Ez a heti kajám nagyon-nagyon nagy része, tegnap készült.


Recept linkek itt

  

       

Sokan nevetnek rajtam meg a műanyagjaimon. Szívük joga. Sokan hülyeségnek tartják a dobozolást. Legyen. Én csak egyet mondhatok: nézz bele a tükörbe. Ha pontosan azt az Adonist és pontosan azt a bombanőt látod, aki lenni szeretnél, akkor gratulálok. Ha nem, akkor javaslom, hogy töröld le a gúnyos vigyort az arcodról és kezdd el megtervezni és bedobozolni a mai menüd...

Megtalálsz a Facebookon is: Boszorkánykonyha


2 megjegyzés:

  1. Teljesen egyetértek ... Az itthoni főzés (nálam majd az egész családra, mindenkinek kicsit másképp) ugyanúgy az életem része mint a fürdés, alvás, fogmosas. Nagyon régen ettem étteremben ... Nincs is kedvem mert mindig van vmi probléma utána. Anyuekhoz és anyosomekhoz nem viszek enni mert ők tudják a "dolgokat". Nem mondom hogy néha nem nehéz ... egyre egyszerűbbeket eszünk, egyre kevésbé fontos a változatosság ... mert egyre kevésbé a kaja uralja az életet. Hal istennek. Hosszú lett .... de a lényeg .... csak mint Totek ;)

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Szuper :) És igen, ez van: te anyaként, feleségként képes vagy ezt megtenni, ahogy bárki más is képes lenne rá, ha akarná. Nem ördöngösség, egy szokás, mint -ahogy írtad- még néhány más szokásunk is van :)És örülök, hogy te is így vagy vele: egyre egyszerűbb ételek, és végre NEM A KAJA VAN ÉLETÜNK KÖZPONTJÁBAN! :))))

      Törlés