Ez a reggeli mesélt. Ekkor már napok óta hőség volt. A következő képen lévő ebédet a lehető leggyorsabban készítettem el, hogy minél kevesebb ideig fűtsön a főzőlap.
Igazán azt sem tudom, milyen nap van, mikor írtam utoljára. Nehezen viselem a meleget. Nagyon nehezen.
Nem eszem rendesen, mert legtöbbször nincs étvágyam. Az edzéseket eddig rendre megcsináltam, nem tudom, meddig megy még.
Ma csaló nap volt. És ebédre spagettit ettem. Mert ezer éve nem ettem és nagyon vágytam rá. Finom is volt. (A következményeit bevállaltam és viselem...)
Délután strand. Víz. Egy pici elviselhetőség a hőségben.
Tegnap volt az első éjjel, hogy nem tudtam aludni. A hőség miatt. Hajnalban még fent voltam. És akkor társam is akadt: egy szúnyog. Elég durván csemegézett, én meg mivel nem aludtam, kivártam a kedvező alkalmat és lecsaptam.
Nyári gyerek vagyok, de a nyári meleget nem nekem találták ki. Ezt a hőséget meg pláne nem. Alapból nehezen viselem, de alvás nélkül... Nem tudom, mások hogy vannak vele, egyelőre elképzelni sem tudom, mi lesz velem még két hétig ilyen fokú kánikulában. A lakás most 28.5 fokos, kint talán 27 fok van. Naponta legalább 1 fokkal melegebb van itt bent, és a panel csak úgy ontja már most a forróságot magából. Biztosan nem vagyok egyedül ezzel a helyzettel. Nem akarok kétségbeesni, mert annak nincs értelme, csak nem látom az alagút végét. Holnap is igyekszem víz közelébe menni, csak ezt ugye folyamatosan nem lehet benzinnel, belépővel bírni, és ha ki is bekkelem a nappalt, ott az éjszaka... Na nem ragozom, semmi értelme. Mindenkinek, aki szenved ettől az időtől, kitartást és klímás hálószobát kívánok.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése