A születésnapomra a húgomtól egy órát (is) kaptam, amit feltettem a falra. Nem gondoltam volna, hogy nagyon hamar egy "másik időzónában" találom magam. Ma ugyanis épp egy filmet néztem ebéd után, amikor megszólalt a telefonom. Külföldi munkalehetőség, beszélek-e a német ügynökséggel. Persze. Hívott is a hölgy rögtön, kérdeztem rengeteget, aztán az utolsó kérdésem: "Mikor kell végleges választ adnom?". "Mivel holnap van az utazás, most". "Oké, akkor igent mondok". És puff!: holnap este ilyenkor már úton leszek München felé.
Egyelőre nem írok semmit a munkáról, mert elevenen él bennem a tavalyi bécsi munka emléke, ott is elhangzott fű-fa, aztán teljesen más volt a kinti konkrét szitu... Amint lesz kint netem, jelentkezem. És legkésőbb három hét múlva újra itthon vagyok.
Hajrá Mea :*
VálaszTörlésMost sikerülnie kell!!! Olyan nincs, hogy mindig sz@r, most már jó kell, hogy legyen. Boldogság! :-)
VálaszTörlésPuszi és ölelés. Nagyon szurkolok Neked! :-)
Az első hét álom volt. De a két hét egy percét sem bánom. Így kellett lennie.
TörlésSok sikert kívánok itt is �� Puszi ��
VálaszTörlésRemélem minden jól alakul!
VálaszTörlésNagy kalappal:)
Várjuk mielőbbi jelentkezésed.
:)
Törlés