2015. december 8., kedd

Kedd: jó is, rossz is, repjegyek..., Magyarország 52.


Még tegnapi, Miki-ajándék K. nénitől :)



Reggeli: 1 vajas-paprikás kenyér, kávé
Ebéd: anyutól hozott pörkölt, savanyúság
Vacsora: mennyei pizza.


Este Dubliner's Irish Pub a fiúkkal és a mosolygós bögrés teával.

És miért a mogyis fotó? F., a csodaszép és tündér felszolgáló tette az asztalra. Illatozott, hívogatott.

Előtörténet:

Mostanában hozzászoktam a nasihoz. Csak egy kis mogyoró, csak egy kis sajtgolyó, bla-bla. Olyannyira hozzászoktam, hogy ahogy visszanéztem az étkezési naplót, láttam, hogy ezt azért nem kellene. Nem is a kajamennyiség miatt, hanem mert egyszerűen ez egy rossz szokás, nincs rá szükségem. Úgyhogy ma reggel szépen egy röpke pillanat alatt átfuttattam az agyamon: Timi, ma nincs nass. Őszintén bevallom: elvonási tüneteim voltak. Éhes voltam, de nem a szervezetem, hanem a szemem, az agyam akart éhen halni... Este pedig tudtam, hogy ha csak egy darab mogyit is megeszek, abból az egész tálnyi lesz. És nem kis tál volt. Úgyhogy visszanyeltem csorgó nyálamat és pont.

Ma (is) zajlott az élet. Csak egy-két dolog.

Hívott az új munkaadóm, mondta: átküldi a repjegyeket és megbeszéltük az utazás részleteit.
Elhagytam ma délután a bankkártyámat... Letiltatás telefonon, holnap kell bemennem és megerősítenem írásban. (Mivel új kártyám lesz, lesz még bonyodalom, de ezt inkább el sem gondolom. Bízom benne, hogy ügyesen kívánok ez ügyben és az Univerzum a segítségemre lesz.)
Egy megígért dolog mégsem lesz valós.
A MÁK-NAV dolgaimat mégsem tudom így helyben intézni, indul a nyomozás, hol fog menni, hogyan, a dolog már sürgős.
Újabb váratlan kiadások, de ettől (már) nem félek, a megoldás "magától" jött. (Nagyon köszönöm!!!)

És igyekszem a jelenben élni, de MA este MEGKAPTAM A REPÜLŐJEGYET (oda-vissza), hát olyan izgatott vagyok, mint anno az első randi előtt! (Azért remélem, sikerül hamar elaludnom.)

És sok jó/szép dolog is történt, mindezt köszönöm.

Facebook oldal: Boszorkánykonyha

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése