Újabb kiutazás

Nagyon-nagyon nehéz szívvel jöttem most ki. 2.30-kor ott volt a busz, majdnem könnyes búcsú G-tól, aztán irány a messzeség.

Mivel tegnap egy szemet sem aludtam, fogtam egy negyed altatót és benyomtam. Sombereken már aludtam, mint a bunda.

Tatabányán ébredtem fel és vettem észre, hogy tele lett a busz, néhány ismerős és néhány ismeretlen arc.

Legközelebb Mosonmagyaróváron voltam fent, aztán a határ után megint aludtam.

Előtte megettem a reggelimet, az isteni csokikrémet.

Egyre nőttek a hegyek, egyre szépült a táj.

És jöttek újra az alagutak...

... a hegyek ...

... az alagutak ...

... a hegyek ...

St. Michael

Sonnwenddorf

Sekau

Kobenz

St. Margarethen - itt segítettem kicsit tolmácsolni.

A Mura

És végül Knittelfeld.

Szép idő van, süt a nap, de nincs túl meleg. A táj mesés, mint mindig. És én már most visszaszámolok, mint egy kivételével mindig. 13 és fél nap múlva mehetek haza. Nyugodt és gyors két hetet kívánok magamnak. Egy olyan etapon, amire 39 évesen jöttem ki, és amiről 40 évesen fogok hazautazni ;-)

Facebook oldal: Boszorkánykonyha