Délelőtti munka (ez éppen 1 óra) és séta (1 óra)
E. 86 éves, de pedikűrre jár (!). Tíz perc alatt odataxiztunk, E. eltűnt a fiatalemberrel, én pedig kiültem a szemközti buszmegállóba. Lágyan sütött ugyanis a nap, fújt a szél, éppen annyira, hogy még nem volt kellemetlen. Olvastam és napoztam. Meg fotóztam. Nem rossz munka ez néha ;) Aztán egy óra alatt hazasétáltunk.
Ez a posta épülete. Már másfél éve tetszik.
Délutáni napos-felhős-eső elől menekülős séta (fél óra):
E. néha olyan, mint a babák. A délelőtt hosszú volt, nagyon elfáradt, aztán aludt egy órát (egy szilvás süti és egy csésze kakaó után), és menni akart sétálni. Én is. Így mentünk a felhők ellenére is.
Ez az utca, ahol dolgozom (nem, nem az utcán dolgozom, hanem ebben az utcában) és a szomszéd utca.
Kicsi a város (kb mint Mohács), de van idősek otthona.
Itt már csöpörgött rendesen, de ez már a "mi" utcánk, a 2. házban lakik E., megúsztuk az esőt.
Itt meg örömködök, mert ha erre fordulok, itt a lépcső felvezet az én kis birodalmamba.
Facebook oldal: Boszorkánykonyha
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése