Amit az Új fejezet 1. motivációjában leírtam, nem újdonság.
Ha valaha egyszer kitűztél magadnak egy célt (nekem a fogyás volt), és elérted, lehet tovább gondolkodni, új célt kitűzni és belevetheted magad a megvalósítás rejtelmeibe, legyen szó az élet bármely területéről.
Nem árt tudnod, mi is ez a cél. Pontosan meghatározva. Nem mindegy, mi akarsz lenni, ha nagy leszel, mert ha mondjuk pl. szakács, ahhoz nem kell elvégezned a jogi egyetemet. Mert nem ez az útja. Ha nem tudod, mi akarsz lenni, mivel szeretnél foglalkozni, akkor a szüleid, a környezeted fogja "rád dumálni", mi a jó neked, és tényleg rábeszélnek az egyetemre, te meg elvégzed ugyan, de csak nézel körbe majd nagy szemekkel, hogy mi a fenét keresek én itt???
Ha ráguglizol a neten, nagyon sok módját megtalálod a célmeghatározásnak. Kész tudományág, és szinte minden programnak ez a bevezető szakasza. Így valószínűleg nem is akkora badarság. Viszont időigényes, ezért a legtöbben át szokták ugrani ezt a részt.
Sokmindent elhatároztam már életemben, és legtöbbször én is átugrottam a célmeghatározós fejezetet. Aztán később, amikor elakadtam a tervem megvalósításában, jó lett volna egy "kapaszkodó", egy "mankó", amire támaszkodhatok, de ugye nem volt, mert felkínálták ugyan, de én eldobtam anno.
Fontos tudni, hogy pontosan mit akarok. Mert például ha a célom az autóvezetés, akkor kocsizhatok körbe-körbe a városban. Ha a célom az utazás, beülhetek az autóba, elindulok valamerre, aztán majd odaérek valahova. Ha édesanyámékhoz szeretnék utazni, akkor nem kell felmennem az autópályára, mert akkor a testvéremnél kötök ki Budapesten. De ha Ausztriába szeretnék menni, nem Baja felé kell indulnom, mert akkor meg a barátnőmékhez érkezem.
Pontosan tudni a célt tehát fontos, és ennek is számtalan módja van. Mivel vizuális típus vagyok, nekem az vált be, hogy
- megtanultam merni nagyot álmodni,
- LÁTOM magam előtt a végeredményt.
Mindegy, hogy főzök, vagy szabadságot tervezek, vagy a testformámról legyen is szó.
Amíg nem hittem el, nem mertem látni magam anno, 79+ kilósan S-es ruházatban, nem is ment a fogyás. De eljött a nap, amikor TUDTAM, ezer szátalékosan tudtam és láttam magam, amint egy nagyon csinos Boszi beül az autójába, és a tükörből sportos csaj mosolyog vissza rá. Ráadásul egy olyan nőci, akinek csodaszép izmos a karja és mindene, amit csak lát a tükörben. És egészséges, és nagyon jól érzi magát a bőrében. Ez már vagy két éve történt, ez volt az a pillanat, amikor tudtam: a fölös kilóktól való megszabadulással még nem érem el a célomat, hiszen nekem kellenek az izmok :) Ha fáradt vagyok, ha nincs kedvem, ha jönnének a kifogások, ez a kép ugrik be rögtön, és ez engem jobban motivál mint bármilyen leírt célmeghatározás.
Az idő pedig most jött el, hogy mindezt tudatosan meg is valósítsam.
Az idő bizony nagy úr - ha hagyod.
Eleinte saját magamnak is terhes volt, hogy füzettel-ceruzával a kezemben élek: mindent, de MINDENT előre megterveztem, étkezést, bevásárlást, anyagiakat, edzés idejét, mindezt a munkaidőhöz, egyéb otthoni, családi teendőkhöz igazítva. Gyakorlatilag percre pontosan beosztottam az életemet. Rengeteg időt elvett a tervezés is, de ez pár hónap után megérlelte a gyümölcsét: sok dolog rutinná vált, mára pedig már eljutottam odáig, hogy "csupán" az étkezési naplómat vezetem, megtervezem a heti menüt, megírom a bevásárlólistát, és innen megy minden a maga útján. Minden kezdet nehéz, ez ugyan közhelyes, de igaz. De megéri. Mert így sikerült a napi edzéseket rutinná alakítani, időt TALÁLNI rá; az étkezést megszervezni, a főzést kiokumlálni. Mert enélkül a célom csak egy üres álomkép lenne.
Ha elég fontos neked a célod, legyen az bármi, fohsz időt találni a megvalósítására.
Nem árt, ha a cél mérhető. A fogyásnál szerintem 99%-ban a mérleget szokták itt eszközként bevetni, én is így voltam ezzel. Évek teltek el, amire rájöttem: a mérleg csak egy csomó műanyag meg fém meg esetleg üveg, ami mutathat bizonyos irányt. De szerintem bármelyik fogyásnál, alakulásnál sokkal pontosabb, ha centized magad. Sőt még ennél is pontosabban mutatja az irányt a ruhaméret és a tükör. Mivel nekem az a cél, hogy leradírozzam a maradék zsírt és izmosabb legyek, nem a mérlegre fogok hivatkozni, hanem igenis, ha belenézek a tükörbe, tudni fogom, mennyit haladtam.
Meggyőződésem, hogy az is nagyon fontos, hogy a reális célt tűzzünk ki. Mert hiába akarom, hogy olyan hosszú combjaim legyenek, mint Naomi Campbellnek, ha egyszer nem olyannak teremtett a Jóisten. Tisztában vagyok a testalkatommal, és abból akarom a legjobbat kihozni. Ha Naomi szeretnék lenni (de nem!), annak nem az edzés és a megfelelő étkezés lenne a megoldása.
A következő lépés a határidő megszabása lenne, amin én mindig elcsúszok. Jobban mondva, ha leírok egy célt határidővel a blogra, tutira nem jön össze. De ha a fejemben van ez meg, akkor működik a dolog. Így nem írok határidőt, de tudom, mit, mikorra, miért, hogyan szeretnék elérni. Azért te csak írd le, neked hátha az válik be. Régen rengeteg marketinggel kapcsolatos könyvet olvastam. Ott általában éves célt kellett kitűzni, azon belül negyed éveset, havit, hetit, majd a napi célokat kellett meghatározni. Az éves terv távolinak tűnik, de ha nincs meg, nem lehet továbblépni. A negyed éves tervben már van ráció: 3 hónap alatt már látványos lehet egy fogyás, de egy izomépítés is (nálam ennyi idő alatt már látható a változás a bicepszemen pl.), és ez további motivációt ad. A heti terv számomra nagyon fontos: hétvégén összerakom fejben és írásban, mit eszem majd, mik lesznek az edzések, ezekhez mire van szükségem, mennyi időre. A napi terven pedig csupán az múlik, megcsináltam-e. Hiszen a napokból áll majd össze a hetem, a hónapom, a negyed évem, és úgy elröpül az az egy év, mintha itt sem lett volna. Ha minden nap megteszem, amit kell, akkor egy év múlva nem fog csalódás érni, hogy már megint kitűztem egy célt, és már megint nem sikerült.
A cél ugye szentesíti az eszközt, tehát ezen idővel lehet/kell módosítani.
Edzés célom:
- heti minimum 3 súlyzós edzés és 2 kardio 2-3 hónapig
- 1-2 hónapig "zsírégető" edzés (HIIT)
- ezzel a maradék zsír lepucolása és izom felszedése.
Étkezés célom:
- maradni továbbra is a "mindenmentes" vonalon
- a szervezetm összezavarása olyan szinten, hogy lesz 1-2 nem paleo dolog, amit egy időre visszateszek az étrendembe (nem fehér liszt és nem finomított cukor ;) )
De ezekről majd a következőkben.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése