Hullámvasút

Pár napja így érzem magam. Sok dolog miatt. Igyekszem kívülről is látni magam, és meg kell állapítsam: semmivel nincs több bajom, mint bárki másnak. Csak mindenkinek a maga keresztje a legnehezebb.

Elhiszed, hogy néha elegem van a kajálás eme módjából? Hogy órákig címkét olvasok a boltban, hogy kiméricskélem az adagomat, hogy ezt sem szabad, azt sem eszem, ebben sok a zsír, annak magas a CH-tartalma...

Elhiszed, hogy sokszor hulla vagyok és semmi kedvem nekiállni az edzésnek, főleg úgy, hogy utána 10 percem marad tusolni, öltözni, cuccolni és munkába indulni?

Elhiszed, hogy rohadt szörnyen nehéz tisztázatlan magánéletet-kapcsolatokat naponta megélni?

Elhiszed, hogy ha már nem azért dolgozol, amiért anno tanultál, akkor megette a fene az egészet? S hogy ezt a héten 5-ször is?

Elhiszed, hogy kegyetlen úgy tervezni és élni, hogy előre tudod, hogy trükközni kell az anyagiakkal?

Elhiszed, hogy tegnap is szinte meg kellett erőszakolnom magam, hogy összeállítsak egy heti menütervet? Mert hosszú hónapok óta ezt csinálom, és sokszor már nem bírok kajára gondolni sem, pedig tudom, hogy 1-2 nappal ezután mindig hálás vagyok magamnak, hogy összeállítottam.

Elhiszed, mennyire rossz érzés, amikor az életed nagy része meg sem közelíti azt az irányt, amerre az alakulását tervezted?

Ha néha elegem is van az efféle kajálásból, mégis odafigyelek. Már annyira belém épült az olvasás a boltban, a szelektálás, a mindig jobb, értékesebb keresése, hogy ez így is marad.

Az edzésfegyelmem határtalan, és ezért nagyon hálás vagyok. Ha nem így lenne, nem alakulgatnék szépen lassan.

A magánéleti dolgokat is helyre lehet tenni. Fejlődőképes vagyok. ;-) Csak következetesnek kellene lennem magammal...

A munka terén tegnap nagy döntést hoztam, ma tartottam is magam hozzá, és így működik. Egyelőre. Jó, mondjuk úgy, hoyg így elviselhető.

Az anyagiakon itthon nem tudok változtatni. Ahhoz külföldre kell irányítanom a hétmérföldes csizmám.

A menüösszeállítástól tényleg sokszor herótom van, de az étkezési naplóm hatalmas segítség, és szinte már fejből ledarálok egy x kalóriás napi 5-szöri étkezést :)

Az életemből csak 2 dolog tart arra, amerre szeretném. A fegyelem és az edzés-alakulás. A többin roppant keményen dolgoznom kell.

Egészséges vagyok, és szerintem rengeteg lehetőségem van dönteni és változtatni. És sztem ez hatalmas szabadságot jelent. Szinte minden bizonytalan az életemben, de igyekszem ezt lehetőségnek felfogni. Lehetne sokkal de sokkal rosszabb is. De vannak még álmaim, és nem is adom fel őket!