Igen, volt már szó róla, de ma megint csak ez jutott eszembe. Mert azok, akik nem ismertek 79 kilós tenyeres-talpas asszonyságként, egyszerűen nem hiszik el, hogy olyan is voltam, fogalmuk nincs, mekkora és mennyi munka van ebben a mostani állapotban/kinézetben. Márpedig abból az időből alig akad 1-2 kép rólam. Készítsd el ma, milyen vagy ma, hogy aztán meglegyen. Akár csak magadnak is. Hogy később láthasd, mennyit fogytál/híztál/izmososdtál, kinek mi a célja.
Készítettem "előtte" fotót. A legelején még nem, mert egyszerűen olyan rosszul éreztem magam a bőrömben kövéren, hogy utáltam, ha viszontláttam magam egy fotón. Mert ekkor még nem tanultam meg, hogy az is én voltam, el kellett volna fogadnom magam, miközben dolgoztam az ügyön. Két év után idén történt meg először, hogy mertem egy program előtt fotót készíteni magamról. És milyen jól tettem! Nagyszerű összehasonlítási alap a későbbiekre, és óriási motiváló tényező!!! Mások előtte-utána fotóit is imádom nézegetni, és hatalmas lökést tud adni, ha épp leeresztenék, de amikor látom a saját hasamat, a saját karomat, hogy te jó ég, ezt ÉN csináltam, hogy TÉNYLEG meg lehet csinálni, na, az akkora energiát ad, hogy hihetetlen.
Most sem vagyok "tökéletes", messze még a cél, de már tudom: most ilyen vagyok, így nézek ki: egy fantasztikus csajszi, aki képes megcsinálni, amit megálmodott. Félúton járok, de már látom, hiszem, tudom, hogy egyszer átszakítom a célszalagot!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése