2012. július 17., kedd

Barack

Mai tízóraim: barack. Anyuéktól kaptam egy ládányit. Hogy őszi-, sárga- avagy kopasz barack? Bevallom: nekem mindegy. Imádom.




Emlékeztek a gyerekkorotokra? Én nagyon sok dologra. Az egyik az, amikor a nagymamámnál a kerti játék közben csak úgy lazán, a barackfa mellett elsuhanva lekaptunk egy barit, és rágás nélkül nyeltük az édes gyümit. Vagy éppen kicsit leülve (na, ez ritka volt akkoriban), együtt ettük. Megmosás nélkül, naptól melegen, és ahogy fröccsent és folyt a karunkon az édes nedü, és ahogy csöpögött le a könyökünkön!! :) Már magam mosom a ruháimat, így tudom, hogy egy baracklé folt nem egyszerűen kiszedhető. De tudjátok mit? Most nem érdekel. Barackot eszem, és imádom, ahogy fröccsen, és folyik a lé!! :)))

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése