Vasárnap

Mérleg-állás tavaly ilyenkor:

 

És idén:

A négy éve (!) megsérült kislábujjam akkor 6 hetesen:

És ma:

Az én drága anyukám 10 éve (is) még képes volt 3 féle levest és krumplipürét főzni. Itthon M. úúútálja a vajat, úgyhogy neki vaj nélküli pürét szoktam készíteni, magamnak vajasat (mert én meg íííímádom a vajat), de hónapok óta már csak vaj nélküli csinyálódik, mert nincs huzatom még egy láboshoz és még egy külön keveréshez, sajnos a kezem sem bírja).

12 éve Ausztriában dolgoztam betegápolóként, hirtelen kimenőt kaptam és megmásztam a Tremmelberget. Frenetikus teljesítmény (önmagamhoz képest), fantasztikus, tényleg örök élmény.

Vissza a jelenbe.

Még mindig minden reggel úgy ébredek, mint aki szenet lapátolt egész nap. Kell fél-egy óra, amire úgy tudom, ki vagyok, hol vagyok. Amióta ébredés után átcsapogatom a testem a tenyeremmel a fejem búbjától a talpamig, kicsit könnyebb a jelenlét. No meg a már reggeli magas hőmérséklet is fejbe csap, muszáj gyorsan tervezni, hogy ne kelljen az ezer fokban kint lennem.

Reggel nagyon jól esik egy banán (kálium). Aztán ma reggeli is készült: a panírpzásból maradt cukkini (mert elfogyott a panírmorzsa), abból csnáltam egy cukkinis-paprikás rántottát.

Délelőtt kis házimunka, kis pakolás, kis pihenés volt.

Ebédre a tegnapi maradék (zöldségleves, krumplipüré, rántott cukkini). Aztán kis pihenés. Bolt (gyorsan, mert tényleg elviselhetetlen a hőség). Kis pihi, vacsora (vajas-májkrémes lepény zöldséggel, sajttal), kis házimunka. És hamarosan alvás, mert holnap hétfő, újabb kezelés jön, időre kell kelnem.

Itt jegyzem meg, hogy a 3 alkalom kezelés is segített ugyan, de ez a 10/12-es fájdalomból még csak kábé 10/11-nél tart, azaz kegyetlenül szenvedek. Ma elkezdtem a gyógytornát. Koncsek Kriszta Antistressz 5 napos váll kihívása 1. részét csináltam. És igen: a gyógytorna olyan, hogy már egy alkalom is segít. Muszáj csinálnom, muszáj mozognom, ezt senki más nem tudja megtenni helyettem...