Húzós volt. Mint az egész munkahét.
Voltam anyunak segíteni. Mamim éjjel-nappal segítségre szorul.
Korán mentem, a napfelkeltekor már túl voltam az út felén.
Ápoltam anno külföldön időseket. Sosem gondoltam volna, hogy dolgom lesz még betegággyal, kerekesszékkel... Anyu ápolja mamit éjjel-nappal. Lassan már három hete. Én 2-3 hétig csináltam akkoriban, és ennyi idő bőven elég volt hozzá, hogy teljesen kipurcanjak, a nemalvás pedig maga a halál. Nem tudok menni hét közben, de hétvégén besegítek. Saját tapasztalatból tudom, hogy minden legapróbb segítség is számít. Persze a legfontosabb az lenne, ha anyu aludhatna. Alvás nélkül nem fogja bírni, hiába hiszi most azt...
Kicsit ment itthon is a tevékenykedés, de lájtosan, mert nem kicsit vagyok fáradt. Szombaton 10 órát aludtam. Ma délután csak ledőltem és majd' három óra hosszat húztam a lóbőrt...
Mai reggelim:
Gyorsan dobozoltam két napra:
Reggelre zabkása meggyel készült, és van még egy adag a céklás brownie-ból, az ebéd zöldséges tészta, vacsorára tojás lesz.
Sok lesz a dolog jövő héten is, maminak beszerezni valók, legkésőbb kedden főzni kell, aznap megyek vissza a fogorvoshoz (két hete kaptam ideiglenes, gyógyszeres tömést), nőnapi vacsi is lenne aznap, itthon csomó minden, mellette a munka, meg ami jön. (Mert mindig jön. De ugye "ami jön, fogadjátok, ami megy, engedjétek".)
Jó ötlet ez a dobozolás, biztosan sokkal könnyebb így napközben, hogy van mihez nyúlni. Nagyon kedves tőled, hogy hétvégén ahelyett, hogy pihennél, mész és segítesz. Azért Neked is kell pihenned, ugye nem felejted el? M mit eszik? Neki is dobozolsz, vagy Ő ott kajál, ahova épp fuvarba megy a nagy fehérrel?
VálaszTörlésIgen, nagyon jó: csak fogom a dobozt és viszem. Múltkor M. főzött, nem kiadagolva, a pörki maradt a lábosban, onnan tettem az aznapit dobozba. Már rutinból tudom, miből mennyit ehetek ránézésre. De nem dőlök a dugámba, ha néha több, néha kevesebb jut a bendőmbe. :) (Tegnap főztem neki is, egy adag tésztát kért.)
Törlés