Három hónapja tartom az étrendet. Nincs glutén, tej, cukor, alkohol, koffein ritkán. Három hónapja szedem a hormontablettát. Szedem a vitaminokat. Szedem a gyógygombát. Mozgok, amennyit csak bírok. Végzem az antistressz gyakorlatokat. Nincs olyan, amit a javasoltak közül ne tennék meg. Miközben állandóan éhes vagyok, utálom a salátát és a zöldségeket, fánkot ennék, lángost, tejföllel, sajttal, jó sok sóval és fokhagymával. Meg vajas-lekváros kenyeret. Sütit, kalácsot, fánkot kapucsínóval. Pogácsát... De nem teszem.
A héten nem volt fájdalommentes nap, de a 10/2 elviselhető, elvoltam vele. Tegnap már éreztem, hogy valami nem stimmel, a 10/2-höz képest szörnyen fáradt voltam. Ma reggel úgy keltem, mint akin átment Baranya megye összes úthengere. És megint -hosszú ideje először- hasmenésem volt. Egész nap elvoltam 10/2-vel, amikor délben szó szerint egyik pillanatról a másikra felugrott a fájdalom 9 és felesre. Azonnal nyúltam az ampulláim után és csak hajtogattam magamban: munkában vagy, nem lesz roham, nyugi, minden oké. Azért szóltam az egyik kolleganőmnek, hogy baj van, hogy ha roham lesz, ne érje őket teljesen váratlanul. De nem lett. "Csak" maradt az erős görcs, a koktél levitte 8-asra...
Volt még dolgom, megcsináltam, aztán indultam haza. Ezer fok volt a kocsiban, de most jólesett. Olyan jól, mintha belemerültem volna valami fincsi, meleg termálvízbe. Pedig alapból nem bírom a meleget. (?)
Már nem tudom lassan, ki vagyok, mit szeretek, mit csinálok... A kocsiban hazafelé (persze ment a szokásos főúton 60-nal tötymörgés...) azon gondolkodtam, hogy lehet, hogy nem jó irány, amerre a betegségem megoldását keresem.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése