RIP Cicmó

Hirtelen lépett az életünkbe. Vagyis feküdt. Anyu kertjében, az egyik virágbokor levélzetének árnyékában aludt. 

- Már többször itt volt, meg is lehet simogatni- mondta anyu. Én pedig egy percet sem vártam, mentem ki, ahhoz a virághoz. És ott volt. Egy fehér-vörös, dús szőrű, csodaszép kandúr. Odatartottam a kezem, megszagolta, aztán hanyatt vágta magát, jelezvén: ha akarsz, megsimogathatsz.

Az első perctől imádat volt.

Nem tartozott senkihez. Eltévedhetett vagy valaki kirakhatta. Emberhez szokott, jól táplált macskosz volt, tüneményesen kedves, édes. Mindenki azonnal megszerette. Na jó, Mami nem volt oda érte, de ő csak a kivétel volt, aki erősítette a szabályt. Odavoltunk érte. A húgom nevezte el Cicmónak.

Ott ült a bejárati ajtó előtt és türelmesen várta a simogató kezeket és a cicakaját. Észveszejtően hangos dorombolással.

Megbetegedett. Egy durva kutyaharapás csúfította el a pofiját. Nagyon lefogyott, hullott a szőre, nem akart enni. Anyu gondos ápolásával és a rengeteg simogatással, szeretettel lassan, de teljesen felépült.

Utálta a fényképezést. Azért én szinte mindig lefotóztam, amikor odaértem anyuékhoz, aztán békén hagytam a technikával. A bajsza olyan hosszú volt, hogy sosem fért bele egy képbe. :) És habár nagyon szelíd volt, kifejezetten kedves, olyan pofákat tudott vágni, hogy ihaj!, néha úgy nézett ki, mint egy vagány kalózkapitány. :)

És egészen egyedi stílusban közeledett, amikor még oda sem ért az emberhez, már hanyatt vágta magát egy érdekes, cicmós hirtelen puffanással, és várta a simit.

Nagy harcos hírében állt, folyamatosan tele volt a teste karmolásokkal, sebekkel.

Miközben egy igazi tünemény volt, maga a megtestesült kedvesség, barátságosság, türelem. 

Hirtelen pottyant be az életünkbe. Egyszer csak ott volt. Túlzás nélkül állíthatom, hogy boldogságot hozott nekünk. Színtiszta, önzetlen szeretetet. Egy évig volt velünk. Csütörtökön jött a hír, hogy Cicmó meghalt. Banális macska-vég: elütötte egy autó. Anyu a kutyusaink mellé temette el a kert végébe. Vele együtt a szívemből is egy darabot.

A két utolsó kép rólad, Cicmó. 

R.I.P.