Hosszú hétvége

Májusban is jártam itt, most újra. Az akkori csapat kicsit kibővítve.

Gyönyörű hely, erdőszél, jó csapat, nyugalom, semmi nincs kötelező jelleggel, jó hangulat, sok nevetés... A pihenés pedig rámfért, bár egy pár napos mélyaltatásban tudnám talán csak kialudni magam...

Amíg szállingózott a csapat (sok helyről jöttünk), Zs. kibontott egy doboz Zsigulit. Sör és nagyon finom.

(Az imitált piálás. Nem vagyok a művésze.)

Mindhárom nap cicás volt. Ez az első. Persze mindet megdajkáltam, megsimogattam.

Az első este a beszélgetésé volt. No és a pálinkáé. V-é, és egyszerűen mennyei.

Jó későn, már senki nem fázott, elsétáltunk a közeli csárdába enni. A fél csapat nem is volt éhes, én sem, így csak egy zöldség köretet kértem, ami hatalmas adag volt és nagyon finom.

A csárdában valahogy vicc mesélő est kerekedett, hát szó szerint folytak a könnyeim a kacagástól, annyi szuper vicc hangzott el.

Visszatérve a szállásra még hajnalig folyt a pálinka, a móka.

És tüzet is gyújtottunk.

Alvás nem sok volt, főleg, mert voltak szúnyogok a szobában...

Másnap reggel elsőnek keltem, tusolás, szép reggel, kávé.

És újabb cica.

És strand. 

Ahol -augusztus 20-a lévén- egész napos program is volt a fürdőzés mellett.

Pl. karate-, aerobic-, karika- és rúdtánc bemutató.

Kézműves vásár.

A strand hatalmas (!!!).

Séta közben karikatúra is készült rólam, M-nak köszönhetően.

És délutántól jöttek a koncertek. Bódi Guszti.

Kelemen Kabátban.

Tudtam, hogy van egy ilyen nevű zenekar, de nem ismertem őket. A koncerten kiderült, hogy három számukat mégis ismerem, de nem tudtam, hogy az övéké. A zenekar egyébként élőben játszott, hatalmas elánnal, mintha százezren lettünk volna. És meg kell jegyezzem: élőben sokkal (!) jobbak a dalok, mint a stúdiófelvételen.