Az előző hosszabb bejegyzés (hétfőtől csütörtökig) négy nap alatt született meg. A tegnapi, pénteki napról most, szombaton, hajnali fél kettő után írok, mert egyig dolgoztam.
Érdekes, hogy amíg tele volt a hűtőm és a speizom, nem voltak hangyák. Mostanában pedig tele a konyha velük. Azt mondják: a morzsákra jönnek... Minden veszélyben, még a hűtőben is találtam már...
A lábam nagyon szépen javul. Ma -pedig két műszakot csináltam- bevállaltam a fájdalomcsillapító elhagyást. Vittem magammal vész esetére, de nem volt vész. Fájt, de nem elviselhetetlenül. Már ülni is egész jól tudok és a kényelmes fekvőhelyzetet is hamar megtalálom. A gyaloglással nincs gond, csak oda kell figyelnem, hogy ne terheljem túl a bal lábam azért, hogy tehermentesítse a jobbat.
Hosszú idő óta először sikerült majdnem teljesen ketosan étkeznem. Nagyon nassoltam volna valamit a második műszak előtt, de mivel más nincs, mézes kenyér lett belőle. De a többi jó volt. No a mézes kenyérkét sem bánom (csak hamar éhes lettem utána).
R(8-kor): 2 vajas-paprikás kenyér, keto kávé
Munkahelyen 1 szendvics
E(fél 4-kor, első műszak után): rántotta sonkával, falat sajttal (3 tojás)
Du.: mézes kenyér
Munkahelyen, éjjel fél 12-kor 1 szendvics
V (otthon, hajnali fél 2-kor marék mogyoró)
Mozgás: 10km + 8km bringázás (munkába 2x)
Megtalálsz a Facebookon is: Boszorkánykonyha
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése