Letelt az elso het a harombol. Az allando figyelem es a masnaponkenti nemalvas meglehetosen faraszto. De most ez van, meg ket het.
Mar reggel csodasan szikrazott a nap.
Delelott fogtam L-t es egy orat setaltunk.
Es hagytam ma is, hogy szeressen az Isten.
Mennyei reggeli /ld. tegnap/ utan mennyei ebed /ld. tegnap/.
Szerdankent delutan 1-2ig jon egy holgy, addig kimehetek.
L. iszonyat nyugtalan volt egesz delutan. Szerencsere jott a fia, igy elo tudtam kesziteni a vacsorat anelkul, hogy kozben L-ra is figyelnem kellett volna.
Mozgas: 2x1 ora seta.
Az este mar iszonyatos volt. L. kezdett egyre agresszivabb lenni. Es ez a percek mulasaval egyenes aranyban erosodott. Amire eljott az agyba menes ideje / nem irom, hogy alvas, mert ugy nez ki, o arrol leszokott/, mar akkora ero volt benne, hogy ezt csak az hiszi el, aki tapasztalt ilyet. Es kiabalt, hadakozott, mar vegkepp semmi nem volt jo, vert izzadtam, amire atoltoztettem az ejjeli kezeslabasaba, agyba tenni? - nem is tudom, hogy sikerult. De szeretett az Isten: vegig total nyugodt - nak tudtam magam mutatni es lagy, duruzsolo hangon szoltam hozza. Az teny, hogy amikor kijottem tole es a kiabalasa kozepette lekapcsoltam a szobajaban a villanyt es becsuktam az ajtot, elpityeredtem magam. Nem csodalom. Ennek az iszonyat feszultsegnek ki kell jonnie valahol.
Ma ejjel is en vagyok vele, csak holnap este 9-kor jon az ejszakas...
Megtalálsz a Facebookon is: Boszorkánykonyha
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése