Működni látszik az, hogy "amint vetsz, úgy aratsz", "amit adsz, azt kapod vissza". Enyhén szólva ciki az anyagi helyzetem (október óta nincs bevételem és legközelebb január 29-én lesz). Nem panasz, hanem tény. Nem kell költségcsökkentési tervet kidolgoznom, mert a nullából nem lehet csökkenteni. Még így is sok mindenem van (autó helyett bicikli és két erős láb; van még 6 GB-nyi internetem 2015-re; fűtött lakásban lehetek; nem üres a hűtőszekrény...) és megpróbálom "eltolni" a kifizetéseket (a főbérlő megengedte, hogy a januári költségeket akkor fizessem, ha hazajöttem a munkából január végén; holnap megyek a telefontársasághoz megérdeklődni, fizethetek-e később...). És nagyon sok dolgot kapok. Figyelmet, érdeklődést, élelmiszert, fuvart, kedvességet, választ, segítséget, jó szót, biztatást, bizalmat... Ma is kaptam egy darab szalámit, szaloncukrot, sütikészítésért egy mappa tojást és salátát, volt, aki meghallgatott, volt, aki önként felajánlotta a segítségét (úgy, hogy ő sem krőzus), volt, aki türelmesen válaszolt a kétszázadik kérdésemre is... Ez annyi, de annyi szeretet, ami hirtelen belém se fér, este már túlcsordult és leszánkázott az arcomon. És csak folyt és folyt... Hálásan köszönöm!
Mivel még sosem repültem (de hamarosan fogok!), nekem ez egy teljesen fehér folt a térképen. Bújom az internetet, kérdezek, kérdezek, kérdezek... Igyekszem visszafogni magam, mégis a közvetlen környezetemet leginkább a repülés témakörrel "szórakoztatom", hiszen olyan izgatott vagyok, annyira várom, hogy azt elmondani nem tudom. Kiállok a teraszra és integetek a gépeknek, boldogan elképzelem, milyen lesz a beszállás, hogyan nyomódok majd az ülésbe a felszálláskor, milyen lesz a felhők felett...
(Photography by Ben Torode)
És akkora mákom van, hogy a kiérkezést követően húsz nap múlva újra repülhetek, haza. Remélhetően a lehetőségekhez képest nyugodt három munkahét után. Fizetéssel.
Reggeli: 2 vajas-paprikás kenyér, kávé
Ebéd: 2 tányér gulyásleves (ma is isteni volt, ma is köszönöm!), 2 kenyér, 1 szaloncukor, 1 sajtgolyó
Vacsora: 2 vajas-paprikás kenyér, marék mogyoró
Lett volna mozgás is. De ma már reggel úgy keltem fel, mint aki fel sem kelt, és így maradt egész nap: ez ma egy punyi day lett...
Megtalálsz a Facebookon is: Boszorkánykonyha
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése