Szerda (Mo. 14/10.)

R: 2 vajas-paprikás lenmag kenyér

E: 1 sz. tarja (1 ek sertészsíron melegítve), cékla (150g), saláta (50g jégsaláta, fél közepes lilahagyma, 5 fekete olivabogyó, só), 4 közepes répa

V: rántotta (1 tojás, 1 ek kókuszzsír, 2 sz. házi sonka, 1 ek reszelt ementáli sajt)

Ez lett volna. Hogy végül is mi lett és miért, arról a bejegyzés végén...

Mozgás: pihenőnap. De ez nem azt jelenti, hogy egész nap vigyázzban kell ülni. Így sétáltam kicsit tempósan, avagy lassan kocogtam. Két órát, 9 km-t.

Sütött a nap, de fújt a szél, olyan kellemeske volt az idő. Felöltöztem kényelmesbe, aztán indultam és mint mindig, csodákat láttam.

Mohács gyönyörű. Mindig ez volt a véleményem és nem is változik. Talán csak annyival, hogy mindig egyre és egyre jobban tetszik.

Az utcák zöldek.

Rengeteg a fa, a bokor, a fű.

És a Duna! Egyszerűen mesés.

Még napozóstég is van.

És bárhova megyek, bárhova nézek, park, park, zöld, fák, nyugalom...

Ez pedig a kedvenc fasorom. Pontosan a ház előtt van, ahol lakom.

Napi happy:

• A reggeli egy álom. Imádom a vajas-paprikás saját kenyeremet megsózva, kávéval. Isteni, nagyon jól laktat, minden egyes falat külön ajándék :)
• A reggeli előtt kimostam kézzel, kiteregettem, mindenhol összepakoltam, kitakarítottam a fürdőt (a szódabikarbóna és az ecet mindenhatóságára esküszöm), elmosogattam és elpakoltam az edényeket, lemostam a konyhaszekrényt, a mosogató is megkapta a szódecetes tisztítást, felporszívóztam, most pár napig megint rend és tisztaság lesz.
• "Timi - nagyszerű eredményekkel , szerényen, csendben ... És a blogja remek, maximálisan önzetlenül átadja az embereknek a tapasztalatait, receptjeit ... Dupla lájk ha lehetne .. "C. É. kommentje egy csoportban :)
• Csodás séta.

...................................................................................................................................................................

Napok óta érzem, hogy valami nem stimmel. Állandóan rágcsára vágyom, aztán édesre. De nincs ketós rágcsám, édes ételeken meg csak nem élhetek.

Ahogy haladunk a pszicho megbeszéléseken, nagyon sok dolog letisztázódik bennem. Ha valamit helyretettünk, jön a következő téma (akad még néhány, amiben segítségre lesz szükségem). Már eddig is szó volt róla, de tegnap konkrétan elkezdtünk dolgozni a nőiességen, annak a megélésén. Az eddigi nehéz, de lezárt témák után ez egy újabb nehéz és nem egyszerű gondolatkör nekem. Van mit újra felhoznom a tudatalattimból, a múltból; sokat kell gondolkodnom, mert emlékeznem kell a régmúlt gyerekkorom történéseinek bizonyos részleteire. De ez ezzel jár és én még mindig mindent megteszek azért, hogy az eddigi javulásom folytatódjon. Így újra gondolok, újra átélek dolgokat és ez enyhén szólva megterhelő lelkileg. 

Szerény véleményem szerint a falásrohamok, a túlzott édességvágy mögött lelki eredetű dolgok húzódnak meg. Napok óta ez a rágcsálás és az édesség utáni vágy... És ma nem álltam ellen. A séta előtt megettem egy tábla csokit. A séta után ettem két vajas lenmag kenyeret. Ezután pár perccel pedig kibontottam a második tábla csokit. És az is elfogyott. Félreértés ne essék: nem bánom. Nem nevezem magam hülyének. Nem zavar, hogy kidob a ketózisból. Volt választási lehetőségem, de így döntöttem, meg(t)ettem. Ezen már nem tudok változtatni. Viszont a "kényszerevésen" kell. Úgy érzem, amíg nem tudom magamban tisztázni ezt a női(es)ség dolgot, megint csak, ahogy régen, az evésbe menekülök, és így nagyon hamar vissza tudnék hízni, de már tudom, hogy ezzel megint csak a női mivoltomat akarnám elpalástolni, hiszen hitegethetném magam azzal, hogy á, hát kövér vagyok, kinek kell egy kövér nő- és a téma részemről (lefedve) le lenne zárva (na ez azért rétegezettebb és bonyolultabb, de most nem megyek bele a részletekbe). Csakhogy nem akarok újra kövér lenni, nem akarom magamban eltussolni a gondokat, nem akarok fedősztorikat, akármennyire fáj és nehéz, helyre kell tennem magamban a gondolataimat. Talán a kemény tudatosítás, hogy az evés csak pillanatnyi élvezet, hogy a csoki cukros és csak pár percre termeli nekem a boldogsághormonokat, segíteni fog. Talán. Remélem. Szeretném.

Facebook oldal: Boszorkánykonyha