Út a cél felé 40. nap (Ausztria)

Közel 40 életévem alatt nagyon sok hülyeséget csináltam. Főleg az első 30 évben. Voltak kisebb botlások, nagyobb hibák. Régebben, ha eszembe jutott egy-egy, teljesen magam alá kerültem, szidtam magam, hogy hogy lehettem akkora balfék. Teljesen ez a hatás alá kerültem és napokig szenvedtem. Aztán nagyon lassan rájöttem, hogy a múlt elmúlt. Nem tudom megváltoztatni, történjen bármi. Amit akkor tettem, megtettem, s ha nem is vagyok sok dologra büszke, egy valami biztos: teljesen fölösleges bánkódnom miatta. Hiszen elmúlt. Kénytelen vagyok elfogadni, tanulni belőle és továbblépni. Ugyanez a helyzet a szituációkkal, amik megtörténtek, az emberekkel, akikkel kapcsolatba kerültem. Bármit mondtak, bármit tettek, elmúlt. Felnőttem, és felnőttként kell magamban megoldanom ezeket a helyzeteket, megbocsátanom és elengednem mindazt és mindazokat, amik megtörténtek, akik bántottak vagy nem megfelelően viselkedtek. Nagyon kemény munka ez, de megéri. Ma már, ha eszembe jutnak ilyen helyzetek a múltból, nem agonizálgatok rajta, hanem elengedem. 

Reggeli: zabkása (50g), fél banán, fél adag fehérjepor.

Tízórai: marék mandula, aszalt barack.

Ebéd: édesburgonya, saláta, 1 szelet kenyér.
"Nassolás": fél kaliforniai paprika.

Uzsonna: alma, és pluszban 3 müzliszelet.

Vacsora: "bolognai spagetti", saláta lett volna, kis kavarcok miatt 2 hamburger húst ettem, 2 retket és fél kaliforniai paprikát.

Edzés: Les Mills Pump / 17. nap: Pump and burn lett volna, de mivel kaptam fél szabad délutánt, inkább róttam a város utcáit két órán keresztül. Végre a saját tempómban, sőt inkább gyorsan. Kiszabadult kiscsikó...

Napozás (ebéd után): 2x20 perc.

Szóval kavarcos volt a mai nap, sok szempontból, de a lényeg: nyár óta először kaptam egy kis szabadságot délután. A kavarcba még bekavart, hogy -már az ideúton eszembe jutott- az a nadrág van csupán nálam, amiben kijöttem. Ez a szokásos "tapadós", fekete nacim, általában ebben utazom, mert nagyon kényelmes. No és ehhez a csizmám. Ez még nem lenne nagy gond, csakhogy ma, amikor végre kiszabadultam a házból, kábé 25 fok volt, szikrázó napsütés. Mindenki rövid ujjú pólóban, rövidnadrágban, a kis Boszi meg a csizmájában... :-) Sejtem, hogy a tekinteteket nem a kiemelkedő szépségemért kaptam az utcán. Khm ;-) No de aztán engem már régóta nem igen érdekel, ki mit gondol a ruházatomról. (Kérdezzétek csak meg édesanyámat, milyen göncökben jártam huszonéves koromban! Már akkor sem izgattam magam a témán ;-) )

Utam végén, hazafelé betértem egy-két boltba. Nagy shoppingot sosem tartok itt kint (sem), ugyanabból az okból kifolyólag, mint otthon. Ma is kinéztem egy szuper kis együttest (nadrág, blúz, blézer, sál) a kirakatban, aztán összeadtam az árakat: a fél itteni fizetésem sem lenne elég rá. És akkor ugye még mezítláb flangálnék, mert hogy a cipő nem volt a szettben... Viszont tudtam, ha megtalálom AZT a "játszós-rohangálós" nadrágot, AZT a pólót, amire szükségem van, sőt ha kedvező az ára is, nem fogok gondolkodni, hogy megvegyem-e. (Nem vagyok nagy ruhavásárló, de vannak több éves holmijaim, amik tönkrementek, azokat pótolni szeretném.) Így tettem szert a felnőtt S-es helyett gyermek 164-es méretű (pont egyforma volt) kényelmes nadrágra (a felnőtt méret 10 Euro volt, a gyerek 5). 

A hegyeken még mindig akad hó. Nem sokat fotóztam, mert inkább mentem, néztem, figyeltem, szívtam be a nap melegét (meg a csizám is: majd' leégett a lábam), élveztem a szabadságot.

A Les Mills étrendben minden héten szerepel "hummus". Azért nem ettem a múlt héten, mert egyszerűen nem kaptam egyik boltban sem. No de tudtam, hogy itt a billában van, így hát beugrottam érte. Mivel ez "egészséges", gluténmentes, miegymás, csak fogtam, kifizettem, hazajöttem. Aztán itthon ért a meglepetés: az egyikben van -minimális- cukor, és bizony nem 100% csicseriborsóból van. No nem vészes, de megint fejbe kólintottam magam: csak az a biztos, amit magam készítek. Mert akkor tudom, mit tettem bele. Azért nem dobom ki, csak úgy látszik, mindig kellenek a "leckék".

Holnap szombat is van, névnapom is van, így nem állítom hajnalira az ébresztőt: edzés délután. Legalább kicsit tovább olvashatok. (Vonnegut Hókuszpókusza van soron. Rettenet jókat kuncogok rajta is a kis lakosztályom magányában esténként.)

Facebook oldal: Boszorkánykonyha