"Az életet úgy is el lehet képzelni, hogy itt állok és millió labda jön felém. Vannak kék labdák, piros labdák, fehér labdák, fekete labdák - mindenféle színű labdák repülnek felém. Ha van egy ideálom, akkor az olyan, mintha azt mondanám, hogy nekem fekete labdák kellenek. És akkor hiába jön felém mindenféle labda, egyik sem kell, várom a fekete labdákat, és káromkodom, hogy olyan kevés fekete labda van, sohasem jön fekete labda. De már elment mellettem
egy piros, amit elkaphattam volna, tizenöt sárga meg rózsaszín, meg mindenféle, nekem azonban nem kellenek, mert én olyan ember vagyok, aki feketére vágyik. Tehát, ha az embernek van egy ideálja, akkor történhet vele bármilyen dolog, ő elsétál mellettük. Észre sem veszi az ilyen kegyeket, mert van egy eszméje, van egy elképzelése arról, hogy neki mi kell, és ki ő, és közben elveszíti azt, amije éppen van, mert valami másért küszködik."
(Feldmár A.)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése